Ez lehet pánikbetegség?

Nem is tudom, hogyan kezdjek hozzá:/

Szóval, nagyon régóta gondom van azzal, ha máshol kell kimennem wc-re. Kb. 4-5 éve kezdődött. Ez miatt már a gondolattól is rossz vagyok, ha el kell mennem itthonról. Az iskolai kirándulások kész pokol volt számomra, ezért már 1 éve nem is járok semmire. Szerintem amúgy sem élvezném a túrázós kirándulásokat.

Néha napján azért nekem is ki kell mozdulnom, akaratom ellenére. Olyankor 1-2 órával hamarabb eszek és mielőtt indulni kell elmegyek wc-re több alkalommal. Ez nem mindig válik be, de a sulis napokat mindig így kezdem.

Ha hirtelen kell menni valahova, akkor már itthon elkap a pánik. Olyan érzés, mintha belülről feszítene. Ha messzebb kell mennem akkor elég hamar elszokott kapni. Olyankor gyorsul a szívverésem, éles fájdalom nyilall a gyomromba, nehezen veszem a levegőt,és nehezen nyelek, a kezem hideg, de nyirkos lesz. Volt durvább is mikor a látásom is homályosabb lett és gyötrő módon féltem. Nem tudtam ép ésszel gondolkozni. A hasam meg borzalmasan fájt.

Ez miatt képtelen vagyok enni is máshol. Iskolába régebben végig ültem 8 órát evés nélkül. Most már beszoktam kapni pár falatot amikor már érzem, hogy korog a gyomrom és nem akarom, hogy meghallják:/ Vendégségbe nagyon keveset eszek, de azt is szenvedéssel. Nehezen nyelem le ilyen helyzetbe a falatot.

A pánik akkor is kijön rajtam, ha a családomon(anyán és húgomon) kívül más is van a házban.

Valaha is megfogok tudni szabadulni ettől a szenvedéstől?