Ha nagyon szenvedek a munkahelyemen, annak mi lesz a vége?

Azzal is, hogy dolgozni kell, ezerhobbis lassú ember vagyok.

Mást se csinálok, mint önképzés, tanfolyamok, életem semmi, alvás kevés, másik nemmel ismerkedés kizárva.

Jelenleg úgy néz ki, minimum hónapok, mire váltani tudok.

Na ezt kikérem magamnak!

Amint elhunyt hozzátartozóm, akit ápoltam, rögtön elvállaltam az első állást, holott volt spórolt pénzem, akkor még nem is kevés. Azóta dolgozom ott, nemritkán túlórában is.

Képzést és, önképzést is a heti 42,5 munkahelyen töltött óra mellett csinálom.

Fotózni havi egyszer van időm, főzni is, sütni fél éve nem sikerült.

Közben mellettem mindenki szintén hisztizik, de felmondanak, lazán nem dolgoznak hónapokig, mert a előző nem tetszett... Egyik delikvens egy évig tartozott nekem.

Meg hat órában hajlandóak csak dolgozni...

Úgyhogy most álljon meg a fáklyásmenet.

Több válaszra nem is vagyok kíváncsi...

Csak azt nem tudom, aki rögtön ítélkezik és leírja, hogy a hozzáállásom rossz, honnan tudja, hogy pl nem gyárszalag mellett melózom diplomával?

Nem egyébként, bár nem sokkal jobb.

De honnan tudjátok?

Rögtön az ítélkezés és persze fel is van pontozva.

A munkahelyváltás meg nyilván nem úgy megy.

Ha nincs egy jó végzettséged és nyelvtudásod, akkor hónapok és egyik adatmásolgatás gépies munka után jön a másik, esetleg még a gyárszalag

Ja, tehát aki szinte éhezik, a környezetétől kölcsönkér (visszaadni már nem tudja) és pl a lakótársának egy évig tízezrekkel tartozik, mert neki derogál dolgozni, az nem hisztis p.csa.

Aki elmegy dolgozni, majd hisztizik, majd otthagyja, mident kockáztatva majd hisztizik hogy jaj neki semmi se kell, jaj nem akar stresszelni jaj nem ajar túlórázni majd végül elmegy hatórában és tovább hisztizik, aznse hisztis p.csa.

Az a hisztis p.csa, akimár 2 éve adatokat másolgat jobbról balra, mint egy gép, ctrl c ctrl f ctrl v semmi más, napi 70 ügyfelét, közben elvégez 2 OKJ-t, közben állást keres, állásinterjúkra és vizsgákra használ szabadságot, marad évi 5 pihenni!! És továbbra is képzi magát..

Na az hisztis p.csa.

Értem már, igazából fel kellene mondanom és az éhhalál és kilakoltatás bekövetkezéséig otthon p.csognom, akkor nem lennék hisztis p.csa.

Mindent értek.

Azért reménykedem benne, hogy valaki szereti a munkahelyét. Bár a környezetemben tényleg kb senki....

Hisztis p...ázni egy olyan embert, aki azonnal húzott dolgozni, a munkatársai úgy köszönnek el, jó pihenést, közben ő sokszor napokig nem pihen és a 7 óra alvás sincs meg... hát köszi....

Nem, nem segíteni akart.

Budapesti vagyok és a(z összefüggő) végzettségeimmel nem találtam melót... már lassan lehetehetek róla.