Borderline személyiség zavarom lenne? Kétségbe vagyok esve!
Kbegy éve gyanakszom hogy valami nincs nálam rendben. 17 éves lány vagyok és a hangulatingadozasaimat anyám a tinikorra fogta. De emellett hatalmas stressz alakul ki bennem jelentéktelen szituációkban, pánikrohamok, dührohamok olyannyira hogy úgy érzem képes lennék ölni, akár egy napon belül is hatalmas hangulat ingadozások, de volt hogy perceken belül is. Van amikor csodának látom az életet és olyan mintha semmi bajom nem lenne, ilyenkor úgy érzem a tobbit csak bekepzelem.Aztán jön egy katt és puff. Minden szétesik. Másrészt az mindig is fent állt, hogy nem tudom hogy viszonyuljak az emberekhez, sokszor észreveszem hogy felveszem a viselkedesuket, mintha nem lenne személyiségem vagy 20 millió lenne darabokban törve és nem tudom melyiket kinél hasznaljam/vegyem elő. Kicsit paranoiásnak is érzem magam, főleg mikor fiúról van szó mindig az van bennem hogy nem is tetszem neki eléggé, hiába mondja hogy igen(bár erre lehet az is rásegít, hogy első szerelmem pszichopata volt ő maga vallotta be,nem is lett köztünk nagyon semmi a másik srác akihez meg valaha közöm volt régen drogfuggo volt, szintén panikbetzg és alig lábalt ki a deppressziobol). Ezek a kiborulasok nagyon kikeszitenek lelkileg, ez a katt teljesen megőrít, volt hogy úgy szétveertem az öklöm a falban hogy kétszeresére dagadt és hónapokig lila volt, és később nem is értettem miért tettem. Teljesen kétségbe vagyok esve annyira üresnek és feleslegesnek érzem magam máskor meg hogy csodás az életem. Komolyan megőrülök. Anyámnak már hoztam fel ezt a pszichiáteres dolgot, mindig halioggattuk vagy azt mondtam előtte hogy nincs is igazából gond. Anyám elhitte. Akkor én is. De most itt ülök a szobámban szakadnak a könnyeim úgy érzem semmim sincs ami igazán értékes lenne, egy rossz ember vagyok, senkise fog tudni szereti ezért a viselkedésem miatt hiszen kinek kéne egy lány, akinek mentális problémái vannak, mindezt úgy hogy egész délelőtt és délután baromi boldog embernek éreztem magam.
Kicsit hosszú lett köszi a válaszokat és aki elolvassa.
válasza:Hali, 22 éves lány vagyok BDP-vel és bipoláris zavarral.
Kb a te korodban kezdtem érezni, hogy nem stimmel valami, de úgy éreztem, meg tudom egyedül oldani.
Nem meglepő, nem tudtam. Ugyanígy lavíroztam még egy éve is a jól vagyok, nem vagyok jól állapotok között. Iszonyatos.
Aztán egyszer bekattant valami. Minden este sírtam, tehetetlen fühöt éreztem, karmoltam magam, akár tárggyal is, mert nem akart elmúlni ez a belülről szétfeszítő üresség. Most se akar.
Ugyanígy felvettem a személyek személyiségi mintáit, a barátságaim túl intenzívek voltak, 2-3 évnél nem tartott semelyik tovább.
Nem volt pasim, nem is érzem, hogy kellenék így bárkinek.
Olyan vagyok, mint egy ezer darabra szétesett puzzle.
18 év alatt nem állíthatnak ki pontos diagnózist, mivel fejlődő még a személyiséged.
Ért gyerekkorodban valami trauma?
Szerintem feltétlen fordulj szakemberhez, és anyukádnak mondd meg, hogy mindegy, mit mondasz, feltétlen menjetek el. Lehet szimplán csak bipoláris vagy... gyakra össze szokták keverni a kettőt. Kell a szakember. A gyógyszert még nem javaslom, csak a terápiat, a gyógyszer csak tönkretesz.
Szia!
Nem mondom hogy szar gyerekkorom volt, mert az nem igaz. Viszont a szüleim nagyon durván szétvertek a házat veszekedes közben. Neked segített a szakember?
válasza:Lehet ez simán depresszió is, vagy stressz. És hát ja, serdülőkor is.
Ha kétségeid vannak, menj el szakemberhez, aki teszteket fog kitöltetni veled. Addig fölösleges azon pörögnöd, hogy ez most border vagy nem, ráadásul mivel fiatal vagy, a hormonok is belejátszhatnak.
A borderekre amúgy jellemző a szélsőséges hangulatingadozás (gyakran percek-másodpercek alatt mély lehangoltságból szinte mániás pörgésbe vagy fordítva); az aránytalan harag és düh (semmiségek miatt is), amik miatt szégyenérzet van bennük; az idealizálás, illetve az idealizálás-teljes megvetés közti hullámzás (általában vannak idealizált "kedvenc személyeik", akiket kritikátlanul imádnak, de vélt vagy valós konfliktusok miatt akár végtelenül meg is gyűlölhetnek); a fekete-fehér gondolkodás (valaki vagy angyalian jó, vagy sátánian gonosz és hasonlók); stressz hatására rosszabbodó tünetek, egyre fokozódó paranoia; ürességérzés; identitászavar (nem tudja, kicsoda valójában, nem tudja, mit szeretne csinálni az életben, egyszer tanár, máskor vájár szeretne lenni, aztán énekes és így tovább); szélsőségesen intenzív érzelmek (gyorsan fellángoló szerelem, ami aztán rövid idő alatt "kiég" vagy elfárad a kapcsolat /ez mondjuk barátságra is igaz/, pillanatok alatt fellobbanó végtelen gyűlölet, akár félreértés vagy egy téves gondolat miatt is); a tett elítélése helyett azonnal a személyt támadják, illetve ha valamilyen tettüket valaki kritizálja, azt személyes támadásnak veszik; önsértés, öngyilkossági kísérletek, vagy ezekkel való fenyegetés, zsarolás; nagy drámák, látványos, szinte ripacskodásnak tűnő, túlzó gesztusokkal; manipulációk, játszmázások, hazudozás; ön vagy közveszélyes viselkedés (felelőtlen vezetés, promiszkuitás, drog, alkohol, gyógyszer és ezek kombinációi).
Meg ilyenek. Persze, ezek nem mind egyszerre. Ezek lehetséges tünetek.
Hivatalosan a kilenc alapvető vonás közül ötnek kell teljesülnie (szakember megállapítása alapján):
De szerintem fiatal vagy ahhoz, hogy ilyen diagnózist kapj. Még bőven alakulóban vagy.
Szóval irány a szakember.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!