Valaki gyógyult már ki emetofóbiából?

Elég ritka, hogy valaki ne undorodna a hányástól, és tartana attól hogy ilyen látványban vagy élményben lenne része. Ettől még nem lesz fóbiás valaki, vagy akkor szinte mindenkire rá lehetne húzni és címkékkel felruházni.

#1 Nálunk, emetofóbiásoknál ez nem csak ennyi, magam nevében mondhatom, hogy minden percem ennek elkerülésére épül.

Nem az emléken kell változtatnia a terapeutának, hanem azon a beteg viszonyuláson, amivel feldolgoztad (rosszul).

Én rettegtem éveken keresztül, aztán meg többször is elkaptam durva hányással járó betegségeket és egyszerűen beleedződtem. A szociális fóbiám is úgy múlt el, hogy egyszerűen kénytelen voltam rá, hogy csináljak dolgokat és (bár ott sokkal fokozatosabb volt a dolog) egyszer csak már azon kaptam magam, hogy elmúltak a szorongások.

Tudom, tavalyi kérdés, de azóta javultál? Ha igen, hogyan? Én is emetofóbiával küzdök nagyon régóta.:(