Lassan már nem tudok kimozdulni a lakásból. Sikerült már valakinek kimászni ebből?
Rettenetesen érzem magam kint, nagyon nehéz megfogalmazni pontosan hogy mi is ez az érzés, de valami idegesség, félelem szerűség, és hogy mindenki engem néz.
Délután a legrosszabb amikor a legtöbben vannak az utcákon, olyankor gyakorlatilag nem is merek már kimenni.
Volt már valakinek hasonló problémája?
Hogyan tudtatok kigyógyulni ebből?
Én is voltam így és sikerült kimásznom ebből. A megoldás egyszerű: muszáj volt. Ha egész nap a lakásban ültem, mert "jajjistenem, kinn emberek vannak", nem nagyon tudtam megélni. Ha neked is muszáj lesz túlélni azt, hogy emberek közé menj cserében azért, hogy pénzt keress és abból megélj, le fogod győzni ezt a problémát.
Egyébként a mai napig nem szeretek emberek között lenni, zavar, hogy sokan vagyunk a melósbuszon, az étkezőben, a műhelyben, csak épp tudom, hogy ezt el kell viselnem, mert hozzátartozik a munkához. Ám munkaidőn kívül kerülöm az embereket.
"Se iskola, se munkahely? Akkor hogy élsz?"
Egy webáruháznál dolgozok.
"Úgy csináltam, hogy kimozdultam. Aztán még és megint. Végül elmúlt a szorongásom."
Régebben nem volt ilyen problémám, szinte nem is voltam itthon. Aztán fokozatosan egyre rosszabb lett.
De próbálkoztam azzal amit írsz elég sok hónapon keresztül, de nem javult semmit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!