Ilyenkor mi a teendő?

Volt már úgy veletek, hogy az életetek egy olyan szakaszában voltatok éppen, amikor olyan mélyen voltatok a gödörben, hogy nem maradt már erőtök arra, hogy újra és újra próbálkozzatok kimászni belőle? És nyilván nem voltatok jól, szinte semikor, ezért még azt az embert is kezdtétek eltolni magatoktól, akit a legjobban szerettetek? Leszámítva a motivációs és kliséittas beszédeket, merre és hogyan kell lépést tenni ilyen esetben?