B12 vitamint csak állatból lehet "előállítani"?

Nem tudod a tablettákon kívül más módon pótolni.

"04 - Hogyan oldható meg a B12 vitamin pótlása?

A B12 vitamint csak baktériumok és bizonyos algák állítják elő az emésztőrendszerben és a talajban. Így az állatok is csak ezen baktériumok megléte esetén képesek előállítani a szükséges mennyiségű B12 vitamint. Az állati eredetű termékek, mint a tej, tojás és húsételek tartalmazzák ezt a vitamint. Ezekben az ételekben kifejlődnek olyan baktériumok, amelyek ha elegendő mennyiségű kobalt van jelen nyomelemként, hasznos maradványként B12-t hagynak hátra. A civilizált emberek alaposan megmossák az ételüket, a kezüket, a konyhai eszközöket és az evőeszközöket. Az étel hűtött, a víz megszűrt. Fertőtlenítőket, antibiotikumokat és minden lehetséges módszert felhasználnak, hogy megakadályozzák a bakteriális szennyeződéseket. Tény, hogy óvakodnunk kell a veszélyes kórokozóktól és az általuk termelődött méreganyagtól. Amikor azonban túlzottan ügyelünk a tisztaságra, jelentősen csökkentjük azoknak az alapvető B12 maradványoknak a mennyiségét, amelyeket a növényi ételeinken lévő baktériumokból kellene megkapnunk. Testünk tárolni tudja a napi B12 szükséglet ezerszeresét. Ugyanakkor ezek a tartalékok fokozatosan kiürülnek és megkezdődik az ideg és más sejtek károsodása. Hacsak nem rendelkezünk (1) elegendő bakteriális B12 maradvánnyal ételünkben, (2) a gyomrunkban lévő polipeptidhez kapcsolódó, könnyen elérhető B12- vitaminnal, (3) egészséges gyomorral, amely elő tudja állítani a szükséges B12-vel kombinált belső faktort, (4) a megfelelő mértékű felszívódást biztosító vékonybelekkel. Mindenkinek óvakodnia kell a könnyen előforduló vitamin és ásványi anyag hiánytól, akár vegetáriánus, akár húsevő. Ha egészségünk megőrzése érdekében kerüljük az állati eredetű termékeket, gondoskodnunk kell étrendünkben B12 forrásról. Napi 5 mg B12-vitamin több, mint elegendő mennyiség összes szükségletünk biztosításához. Végső esetben B-vitamin komplex készítmények formájában (szájon át, lehetőleg elrágva) vagy B12-vitaminnal dúsított ételeken keresztül is hozzájuthatunk. Túl nagy mennyiség esetén a B12-vitamin a vizeleten keresztül kiürül. Természetes forrásvizeink is tartalmaznak B12-vitamint. Ha környezetünkben tiszta forrás található és a napi alapvető folyadékszükséglet egy részét forrásvíz formájában fogyasztjuk, illetve, ha sörélesztőpelyhet használunk a B12 bevitel teljes mértékben megoldódik."

Bővebben:

[link]

Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy nem állati eredetű, de 100%-os biztonsággal csak a gyártó tudná neked megmondani. Kérdés, hogy a baktériumok (Propionibacterium és Pseudomonas nemzetségek egyes fajai) életének elpusztítását minek veszed, ugyanis velük termeltetik meg (fermentációval) ezt a vitamint, utána pedig forralással ölik le mindet.

Itt olvashatsz az előállítás módjáról:

"A CIANOKOBALAMIN (B12-VITAMIN) ELŐÁLLÍTÁSA

A B12-vitamin két Nobel-díjjal is kitüntetett története az 1920-as években kezdődött,

amikor az amerikai George Whipple megfigyelte, majd pár évvel később a szintén amerikai

Minot és Murphy bebizonyította, hogy az addig gyógyíthatatlannak hitt betegség, a vészes

vérszegénység (anaemia perniciosa) nyers májat extrém (300-400 g/nap) mennyiségben

tartalmazó diétával kezelhető (orvosi Nobel-díj, 1934). A májban lévő vészes vérszegénység-82

ellenes hatóanyagot azonban csak a II. világháború utáni években sikerült izolálni az amerikai

Merck illetve a brit Glaxo gyógyszergyárak kutatóinak. A vöröses színű kristályos anyagot

B12-vitaminnak nevezték el. Később további származékokat izoláltak, majd a brit Dorothy

Mary Hodgin vezette csoportnak sikerült a teljes molekulaszerkezetet is meghatározni (kémiai

Nobel-díj, 1964). Az 1970-es évek elejére a B12-vitamin kémiai totálszintézisét is elvégezték.

A B12-vitamin elnevezést – helytelenül – az összes kobalamin típusú (vagyis kobalt

iont tartalmazó vitamer hatású) vegyületre használni szokták. Definíció szerint azonban a B12-

vitamin neve ciano-kobalamin, ami az ipari előállítás végterméke. A biológia szintézis során

hidroxi-kobalamin, metil-kobalamin és adenozil-kobalamin (B12-koenzim) jöhet létre, vagyis

a sejtekben ezek a kobalamin-formák fordulnak elő. Ismerünk un. pszeudo-B12-vitaminokat is,

melyek szerkezetüket tekintve hasonlóak a kobalaminokhoz, a klinikai gyakorlatban használt

immunokémiai kimutatás során is pozitív reakciót adnak, biológiai hatásuk azonban nincs. Az

egyes származékok pontos szerkezetét, illetve a köztük lévő különbséget a 8. 4. ábra mutatja.

8.4. ábra: Kobalaminok szerkezeti képlete

A B12-vitamint csak néhány Eu- illetve Archaea baktérium képes előállítani; az állatok

és a protisták a táplálékkal veszik fel, míg a növények és gombák anyagcseréje jelen tudásunk

szerint B12-független. Az állatok és az ember esetében két enzim: a metilmalonil CoA mutáz

és a metionin szintáz működéséhez szükséges. Az adenozil-kobalamin függő metilmalonil

CoA mutáz működésének hiánya a propionyl-CoA lebontását függeszti fel, melynek két 83

súlyos következménye is van: egyfelől a metilmalonil-CoA feldúsul, emiatt szubsztrátuma

lesz egy hidroláz enzimnek, mely lehasítja róla -CoA csoportot, a szabad metilmalonilsav

pedig a sejten belül acidózist okoz. Másfelől, a propionyl-CoA intracelluláris koncentrációja

is megemelkedik, így szubsztrátumává válik a citrát szintáznak, mely ennek megfelelően

oxálecetsavval kondenzálja. Az így keletkező 2-metil-citrát pedig sejtméreg, az akonitáz

enzim gátlószere.

A metionin szintáz metil-kobalamin függő enzim, szerepe a homocisztein metilezése,

melyhez metildonorként 5-metil-tetrahidrofolátot használ. B12-vitamin hiányában az enzim

aktivitása lecsökken, az 5-metil-tetrahidrofolát koncentrációja megnő, ezzel párhuzamosan a

szabad tetrahidrofolát szint leesik. Ennek következtében a DNS-szintézis károsul (metilfolátcsapda).

A metionin szintáz enzimaktivitás hiányában lép fel a megaloblasztikus anemia nevű

betegség. További súlyos következmény lehet a homocisztein koncentráció megemelkedése,

mely kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához vezethet (ezek tünetegyüttesét nevezik

vészes vérszegénységnek, ami egy autoimmun betegség, mely a B12-vitamin bélből történő

felszívódásának elmaradását eredményezi). Említést érdemel, hogy maga a metionin szintézis

jellemzően nem esik vissza B12-vitamin hiányában, mivel a B12-független betain-homocisztein

metiltranszferáz enzim át tudja venni a metionin szintáz szerepét.

Mivel a B12-vitamin bonyolult szerkezetét több, mint 70 lépéses kémiai szintézissel

lehet csak létrehozni, nem meglepő, hogy a vegyület gyártása kizárólag biotechnológiai úton,

baktériumok (Propionibacterium és Pseudomonas nemzetségek egyes fajai) révén történik.

A B12-vitamin bioszintézise alapvetően kétféleképpen: oxigéntől független és oxigén

függő módon mehet végbe; a jelenség a bioszintézisre képes baktériumfajok anyagcseréjét

tükrözi. Az egyik jelentős ipari termelő, a Propionibacterium freudenreichii mikroaerofil,

ezért a B12-vitamin gyártásához közel anaerob körülményeket kell számára teremteni. A B12-

vitamin molekula egyik része, a dimetil-benzimidazol gyűrű (DMBI) bioszintézise viszont

oxigénigényes, ezért a fermentációs folyamat két részre osztható. Az első 3 nap során anaerob

körülményeket biztosítanak, ez alatt a B12-vitamin DMBI-nélküli része, az un. kobamid váz

jön létre. A következő 1-3 nap során enyhe levegőztetés mellett a tenyészet kialakítja a

DMBI-csoportot és a kobamidhez kapcsolja. A kémhatást mindvégig semleges értéken kell

tartani, amit megnehezít a bioszintézis során keletkező, nagy mennyiségű propionsav. A

másik, ipari felhasználás szempontjából jelentős organizmus, a Pseudomonas denitrificans

viszont aerob, így a fermentáció végig oxigén jelenlétében történik. Időtartama rövidebb a

Propionibacterium-alapú fermentációnál (2-3 nap); a kémhatás pH 7 körül tartása itt is fontos

technológiai szempont. 84

Mivel a teljes bioszintézis sok lépésből áll, ezért időben is hosszú folyamat, sokszor

építőelemeket (pl. kobalt ionok, glicin, δ-aminolevulánsav, de akár komplett DMBI) juttatnak

a tápközegbe, felgyorsítva ezzel a gyártás menetét. A legmagasabb ismert termelési érték 300

mg/L fermentlé körül van (vessük ezt össze a mikrobiális karbonsavak, enzimek, aminosavak

> 150 g/L-t meghaladó végső titerével!).

A B12-vitamin kinyerésének első lépése a teljes fermentlé felforralása 80-120 °C-ra; ez

a hőmérséklet egyrészt inaktiválja a baktériumokat, másrészt roncsolja is a sejteket, ezzel az

intracelluláris végtermék hozzáférhetővé válik. A forró szuszpenzióhoz cianid ionokat vagy

tio-cianátot (rodanid) adagolnak. A cianid csoport erősebben kötődik a B12-molekula vázához

a többi ismert szubsztituensnél (adenozil-, metil-, hidroxi-), így a vegyület stabilitása megnő.

A fermentlevet közvetlenül, vagy cink-hidroxidos kezelést követően leszűrik, majd a B12-

vitamint tanninsav vagy krezol (metil-fenol) adagolása révén kicsapják és csapadékot szűrik.

Az így kapott végtermék kb. 80 %-os tisztaságú és állati takarmányként használható. További

szerves extrakciós és/vagy ioncserés tisztítási lépéseket követően a B12-vitamin emberi

felhasználásra is alkalmassá válik.

Noha jelenleg Magyarországon nem folyik B12-vitamin előállítás, meg szeretnénk

említeni, hogy a budapesti Richter Gedeon Vegyészeti Gyár NyRt. (akkori nevén: Kőbányai

Gyógyszerárugyár) az 1950-as évek végétől közel 40 éven át jelentős világpiaci szereplőnek

számított a B12-vitamin gyártása terén, köszönhetően a soroksári szennyvíztisztító iszapjából

izolált, kobalamin-függő metanogén ős-(Archaea-) baktériumokat (pl. Methanobacter

omelianski) magas arányban tartalmazó baktérium-konzorciumra épülő, félfolyamatos

gyártástechnológiának."

[link]

Ebben van elméletileg:

[link]

És a csíráztatott magok némelyikében is van. Pl. lucernában.

Hogy mennyi van benne nem tudom. Néhány oldal azt írja konkrétan egyik-másik magról hogy csíráztatva sok van benne, más oldalak meg általánosságban azt írják az összes csíráztatott magról hogy kevés van bennük.