Miért van az h ha végre boldognak érezzük magunkat, történik vmi ami elbizonytalanít, amitől a boldogságunk elillan?

Konkrét példát is hozhatok.

1 évig éltem egy kapcsolatban, minden nagyszerű volt körülbelül az utolsó 1-2 hónapig. Gondok voltak, amiket nem mertünk elmondani egymásnak. Végül a fiú szakított velem, teljesen letörtem. 1-2 hétig alig ettem, aludni nem aludtam, max 2-3 órát egy nap. Kisírtam a szemem. Majd jött egy férfi, aki bár idősebb nálam, de a környezetem elfogadta. Beleszerettem. Igaz még csak 2-3 hete járunk, de úgy érzem szeretem. Ő szerelmes belém. Ma történt vmi, amitől teljesen elvesztem. Az exem írt nekem egy emailt, h szakított a barátnőjével, és vissza akar kapni, mert nem az a fontos h ne legyen balhé, hanem h szeressük egymást, és ő engem szeret. Nem akarok visszamenni hozzá de annyi rossz érzés van bennem. Nem tudom mit válaszolhatnék neki.

Boldog voltam, és most üresnek érzem magam.

Mivel enyhíthetném a fájdalmam?

Ha esetleg nektek is van ilyesmi történetetek, leírnátok nekem? Ha nem akarjátok közzétenni, privit is írhattok :)

Szép napot!