Kinél hogy szűnt meg az, hogy fél a sötétben?

Felnőttként is benne van az emberben az ősi félelem, hiszen ki van ütve az egyik legfőbb érzékszerve (= nem lát).

Tudatosítottam magamban, hogy amennyire én nem látok, úgy engem sem látnak. A sötétség elrejt. (Persze, hogy nincs senki, aki láthatna, de ezek tudatalatti folyamatok.)

Aztán meg úgy döntöttem, tőlem kell félni. A saját házamban én vagyok az úr, másnak semmi keresnivalója nincs ott a sötétben ólálkodva.

Ez a két dolog megszüntette bennem a félelmet. Ma már ha nem tudok aludni, kimegyek a nappaliba, elfekszem a kanapén, és élvezem az éjjel harmóniáját.