Szerintetek bennem van a hiba?

először sztem kisebb célokat tűzz ki magad elé. :)

pl. h tanulsz olyat, amit szeretnél, dolgozol, összegyűjtöd a pénzt 1 autóra stb.

aztán, közben bulizgass, ne görcsölj a párkapcsolat-témára.

én eldöntöttem, h nem aggódok ezen, azóta jobban is érzem magam, és egyre több fiú keres...és még vacilálok, meg úgy érzem, nem akarok hosszútávra, örökre társat, de minél több idő telik el, és minél több srácot megismerek, annál több az esély, h egyszer olyannal találkozom, akinél úgy érzem, h igen! ő az én emberem, és vele majd boldog akarok lenni, + családot alapítani.

addig meg éldegélek boldogan :D

20/L

Nem tudom nálad miért kezdődött ez de nekem is volt ilyen korszakom!

Nekem azért volt mert 17 évesen belebolondultam az első szerelmembe 20 évesen léptem ki belőle!Pocsék kapcsolat volt!Aztán össze jöttem még nagyobb marhával(felejtőnek az előző után) másfél év után elegem lett de úgy komplett az egészből!Elegem volt hogy bohóckodunk,hogy nevelgetem őket mint a kisgyerekeket és csak szenvedek!Akkor már 22 éves voltam és szaladt az idő!Én tudtam hogy mit akarok,ezzel nem volt baj csak rossz helyen kerestem!Féltem hogy kifutok az időből!Fiatal anyuka akartam lenni(24-25 évesen),és már egy normális kapcsolatot akartam ami akár egy életre szól!De úgy döntöttem beveszem a lexarom kapszulát és lesz ami lesz!Nagyon jól éreztem magam egyedül,oda mentem azt csináltam amit akartam,rengeteg fiúval beszélgettem élveztem hogy kaparnak értem,de nem adtam be a derekam egyiknek sem!Aztán közösségi oldalon randira hívott egy srác,azt hittem vele is csak gyűlik majd az msn beszélgetők száma,de nem így lett!Találkoztunk 2 hét éjszakákba nyúló,nagyon kellemes beszélgetések után,a fiúk ez idő alatt elkoptak és 2 hónap múlva úgy az ujja köré csavart ez a srác hogy ma már a menyasszonya vagyok és a boldogabbnál és boldogabbak vagyunk és nem adnánk egymást semmi pénzért!:)

Ééééés....még az is lehet hogy beleesek abba a korba amibe szerettem volna szülni!;)

Szóval nem szabad rágódni,főleg nem a fiúkon!:)Az előzőre meg annyit hogy a kapcsolat miatti stresszt nem oldja meg egy kocsivásárlás,de ezen felül igaza van!

Bocsi hogy hosszú lett!

24/L

Dehogynem ismered magad! Nincs benned semmi hiba!

Ez az időszak is el fog múlni egyszer. Járj szórakozni, menj társaságba, ha úgy tartja kedved, randizz, érezd jól magad, és ne kötelezd el magad, amíg nem vagy biztos az érzéseidbe. Szerintem jól csinálod!

Majd amikor találkozol "az igazival", azt érezni fogod, és egy percig sem fogsz azon gondolkodni, hogy mit csinálj. Úgy fogsz e tekintetben egyik percről a másikra megváltozni, hogy te magad sem veszed észre. Utána majd senki más nem fog érdekelni, és senki mással nem fogod tudni elképzelni az életedet. Ha otthon ülnél egymagadban begubózva, akkor vajon hol, hogyan tudnál összeismerkedni "vele"??

Szerintem ez csak önvédelem.

Tudat alatt minden ember A Társat keresi. De ez nem időhöz kötött, hogy most 23 évesen, 20 évesen, vagy 30 évesen akarja megtalálni, csak akarja.

Szerintem épp arról van szó, hogy te is nagyon is akarod, csak próbálod elnyomni, hogy megfelelj napjaink szingli ideáljának... csak aztán beleőrülsz...

Aztán amikor nekivágsz egy kapcsolatnak nem azért kezded úgy, hogy "úgy sem tart örökké", mert nem akarod, hogy örökké tartson, sőt, nagyon is akarod, csak rohadtul félsz a bukástól, a csalódástól... és ez a félelem az, ami tulajdonképpen megtestesül azokban a pasikban, akik melléd szegődnek.

Azt gondolom inkább önértékelési problémáknak nézel elébe. Erre utal a kérdésed is "bennem van a hiba?" hibát keresel magadban, mert nem hiszed el, hogy jó vagy, hogy így kellesz a pasiknak, hogy egyáltalán kellhetsz egy olyan pasinak, aki igazán szeretni fog egy életen át.

Pedig kellhetsz! És kelleni is fogsz!

"nem ismerem önmagam". Hát ismerd meg. Fejleszd a képességeidet, a tudásod, a kreativitásod. Magadat formáld olyanná, amilyen lenni akarsz és ne a pasikon gyakorold azt, hogy hogy lehet egy embert megváltoztatni. Hisz magaddal vagy elégedetlen. Magadat változtasd meg!

A pasikkal meg ne törődj ha nem muszáj, kell hogy minden percben lihegjen valaki a nyakadba? Az önismeret egyik legjobb módja a magány, a második a barátok és csak végső soron a szerelem, mert az elhomályosítja a látást az elején.