Ha senkinek nem vagyok annyira fontos, hogy megünnepelje velem a születésnapomat, azaz én hibám?

Hát... meglehet az is. De lehet, hogy nem is olyan fontos az a szülinapozás. Te el szoktál menni, ha hívnak?

Javasolt olvasmány: [link]

Idén én is egyedül "ünnepeltem". Egészen sokáig nem érdekelt a születésnapozás, szóval kb csak az utolsó négy az emlékezetes.

A barátaim egyre kevesebben lettek ezidő alatt, majd leredukálódtak egy főre, mígnem idén már ő is hanyagolt.

Nem érzem úgy, hogy az én hibám lenne, mert én épp úgy érzem, hogy jobb ember lettem az elmúlt időkben. Csak a többieknek nincs rám ideje (munka, iskola), vagy pedig egyszerűen megutáltak, mert őszinte vagyok. Sajnos nem tudok képmutató lenni, de ez nem jelenti azt, hogy kötekednék egyfolytában, lételemem a béke. Mások pedig inkább csak a baráttal/barátnővel foglalkoznak.

Szóval megváltoztak a körülmények, de nem hiszem, hogy mások miatt nekem rosszabbul kéne éreznem magam.

kicsit bánt, mert azért igazságtalannak érzem valamilyen szinten, de sikerült beletörődnöm.

szerintem nálad ez csak egy átmeneti állapot, szóval ne aggódj.