Hogyan bírjam még ki ezt a 2 hónapot?

2 hónap múlva költözünk be városba, most még bejárós vagyok, érettségizek. Minden nap korán reggel kell kelnem, hogy beérjek suliba, ezért alig alszom 6 órát, általában annyit sem. Sokat aggódom az érettségin, hogy felvesznek-e egyetemre. Erre rátesz ugye az alváshiány is, ami miatt folyton stresszelek a kipihentség miatt. 2 hónap múlva beköltözünk panelba, ezért lesz időm tanulni, pihenni, magamra. Most örülök, ha ebből a 3 dologból eggyel tudok foglalkozni normálisan. Minden reggel az az első gondolatom, hogy már megint minek keltem fel,megint beutazni a városba, aztán hazajönni délután 4-re, így elmegy 11 óra a napból, és semmire nincs időm. Manapság már lefeküdni sem akarok, mert tudom, hogy úgysem alszom ki magam, akkor minek húzzam azzal a plusz pár óra alvással az időmet, ha felkelek, és ugyan olyan lesz, hogy nem vagyok kipihenve. Még 2 teljes hónapig kell kibírnom, de megöl az ideg nap mint nap, semmi értelmes dolgot nem tudok csinálni az idő hiánya és fáradtság miatt. Hányingerem van már a buszozástól, hogy ki kell bírnom minden nap 2 órát, hogy itthon legyek. Néha ugyan sikerül elaludnom közben, de mikor felkelek, akkor is fáradt vagyok, ezért nem sok hasznom van belőle, csak rosszul érzem magam utána. Úgy várom már, hogy beköltözzünk, mint a megváltást, de belegondolok, hogy még 8 hétig ezt kell játszanom, még az élettől is elmegy a kedvem, tiszta depressziós leszek még a gondolatától is. Mivel javíthatnék ezen a helyzeten, hogy könnyebb legyen ez a 2 hónap?