Szegény gyerekkor miatt lehet?

Szerintem is a gyerekkorod miatt van, én felkeresnék egy szakembert, hogy fel tudd oldani, mielőtt gondot okozna.

Nálunk dédiék voltak extrém spórolósak (a háború miatt), minden pontosan ki volt adagolva, egy zacskós leves hetekig tartott, mert mindig csak egy teáskanál port tett a vízbe, az ezeréves műanyag vödröt százszor megragasztotta, ha eltört, tele volt a kert zöldséggel, de nem volt szabad enni belőle, csak a korábbi években termett és lefagyasztottat lehetett fogyasztani, nem volt szabad lehúzni a wct, csak egy kancsó vízzel leönteni, stb.

Nem baj, hogy nem szórod a pénzt, de a pénzköltés miatti lelkiismeret-furdalás nem jó.

Én is hasonló lettem mint a 4. válaszoló. Én is borzalmasan éreztem magam, hogy anyám a leggázabb ruhákat adta, legolcsóbb kajákat ettük, mert ugye MINDIG gyűjteni kellett (hadd ne mondjam, most vitte el a Questor a 10 millióját...). Kérdezem én, immár felnőttként: MEGÉRTE?

Hát nekem nem. Szörnyű volt nélkülözni, és most BOLDOG vagyok, hogy szinte bármit megvehetek, ami megtetszik, nem arra kell gondolnom, hogy jaj, ez se lehet sosem az enyém. Volt egy időszak, amikor brutálisan költekeztem, mindent megvettem mint egy őrült, iPhone, márkás ruhák, minden buliba új cuccok, de szerencsére ez már lecsengett. Valójában nem az anyagi javak tesznek boldoggá. De egyik sem normális, sem az, hogy évekig zsíros kenyér van teával (mert az volt!), vagy folyamatos, bolond költekezés, mert nekem ezt váltotta ki.

N 26

Az, h normális-e, attól függ mennyire vonod meg magadtól a dolgokat. Tehát, h szélsőséges-e a dolog.

Érthető, h beosztod a pénzt és ez jó, mivel nem fogod elszórni, nem fogsz eladósodni. Aztán ha esetleg valami történik és tényleg kell a pénz, akkor ott lesz.

A két tipikus véglet közül (valaki elszórja a pénzt vagy nagyon őrizgeti) te még mindig a biztonságosabb helyzetben vagy.

De azért próbáld egy kicsit élvezni is a dolgokat. :)

Nem tudom, hogy ez normális-e, de szerintem míg nem stresszelsz miatta, hanem ez csak úgy jön, teljesen mindennapi dologként kezeled, akkor semmi baj vele. Sokan vannak úgy, hogy jaj spórolni kell, aztán napokig sír egy új ruháért, mag panaszkodik napestig, hogy mennyire rossz sora van. Na ez már nem normális dolog.

Mi nem voltunk se gazdagok, se szegények, mégis spórolós lettem. Sose veszek felesleges dolgokat és mindent addig hordok, míg le nem szakad rólam és nekem tökéletesen megfelel így. Sose lennék képes szórni a pénzt.