Hallgass a szivedre! Jó, jó de hogyan?

Nem az ösztönökről van szó. Valahogy meg kell ismerned magad, mert kapsz "figyelmeztetéseket", "tanácsokat" saját magadtól. De azt sajnos nem tudom, hogy kell csinálni. Én csak megéreztem dolgokat, mintha valami előitélet lenne. De meg kellett tanulnom megkülönböztetni, hogy nem félelemről van szó, hanem tényleg egy olyan megérzés, hogy valamit pl el kell kerülnöm. Manapság ez már teljesen egyértelmű számomra, pl. gyakran megyek az M0-s körgyűrűn, de a minap egyszerűen éreztem, tudtam, hogy nem kell arra mennem. Régen tuti arra mentem volna az érzés ellenére is, majd kikötöttem volna egy tök nagy dugóban pl. Manapság már nem kételkedem magamban. Ha döntést kell hozni nehezebb, de olyankor is érdemes nem a saját jó érzésünk ellen menni. Tehát, ha valamit nagyon nincs kedved csinálni, egyáltalán nem biztos, hogy az a lustaság/menekülés miatt van. Érdemes tényleg belegondolni, mi az oka, és megismerni a tulajdonságaidat. Sok sikert.

Szerintem a határ benned van. Te teremted mindegyik érzést. A vásárlós példád nekem elég távoli, ilyen velem még sosem volt. De olyan igen, hogy pl hetekig stresszeltem, lerágtam a körmöm, és először meg sem fordult a fejemben, hogy valami nincs rendben. Majd elkezdtem végiggondolni egyesével, nyugalomban (pl éjjeli vonatozások alatt), hogy mi zavar. És bizony volt, hogy csúnya dolgokra jutottam. De ha megszüntettem a zavaró tényezőt, utána jobban lettem. Ezeket magaddal kell letárgyalnod. Pl volt olyan, hogy randim lett volna valakivel, egyszer már találkoztunk, szimpatikus jóképű volt. És a második randi előtt 3-4 nappal teljesen betegnek éreztem magam, de nem voltam lázas, semmi. Végül végiggondoltam, és a srác valahogy nagyon negativan hatott rám. Lemondtam a randit, hogy elnézést, de soha többet nem akarom látni, megnyugodtam szinte abban a percben. Ilyeneket csak magaddal tudsz letárgyalni. Ne menj el a tested tünetei mellett, nekem ez vált be. Ha ideges vagyok, nem véletlen, ha jókedvem van, az sem. Rá kell jönni, mi mit vált ki. Könyveket nem ismerek a témában sajnos, de biztos vannak, agykontroll vagy hasonló témában. De gondolom, kezdhetsz egyszerűbb példával: mi a kedvenc virágod. És aztán gondold végig a virágokat egyesével, tényleg az-e az, ami legjobban megnyugtat, vagy boldoggá tesz. Lehet, nem is az a kedvenced, csak ránézésre gondoltad, hogy igen :)

Még mindig én vagyok. Csak az jutott még eszembe, hogy velem nagyon sok minden történt kb 24 éves koromig. És ezek hatására kezdtem el a testem tüneteit figyelni, és jöttem rá, hogy a megérzéseim igenis jelentenek valamit. Jós azért nem lettem :D De definiciók szerintem nincsenek. Pont a múltkor beszélgettem egy barátommal (31 éves házas nő vagyok), hogy a mai világban mennyire csak a látható, kézzel fogható dolgok számitanak. A tested kisugárzását, az aurádat pl a mai világban nem veszi senki komolyan, nyugodtan bele áll, úgy beszélget, hogy közelebb hajol, mint szeretnéd, stb. Szerintem ez is ebbe a témakörbe tartozik. Vannak dolgok, amiket nem látunk, csak érzünk. De mivel nem ebbe az irányba megy a világ, most ezeket kételkedve fogadjuk. Szerintem egyszerűen azt kell megfigyelni, hogy az a belső érzés mit jelent. Nálam ez az érzés olyami, mint a szerelem, kicsit bizsereg, a gyomromban, de ha ellene döntök, rögtön ideges leszek. Ugyanakkor próbálok racionálisan ellentartani is: pl ha ideges vagyok, mert jajj a gyerek nélkül nem akarok sehova menni, akkor végiggondolom, hogy ez most csak aggodalom, mert nem szoktam nélküle lenni, vagy tényleg valamitől tartok. És ha pár percet elgondolkodom rajta, akkor érzem, hogy melyik. Ha nem szűnik az idegesség a józan érvek ellenére, akkor elhiszem, hogy mit érzek.

Hehe olyan nincs, hogy passz, vagy hogy mindegy. Ez valamilyen szinten megalkuvás, de ha őszintén belegondolsz, azért valamelyik opció csak jobban tetszik, mint a másik, nem? Mondjuk megkérdezik, inkább fürdenél vagy zuhanyoznál, a célt tekintve persze, tök mindegy, de azért mégiscsak jobban esik az egyik, amit jobban szeretsz szerintem. De ha ennyire nem ismered magad, akkor először ott kell kezdeni, hogy kialakitod, ki is vagy. Vagy az is lehet, hogy még nem taltad meg, ami igazán neked való vagy igazán érdekel. Próbálgasd csak nyugodtan tovább, szerintem sosem késő :)

Ezt az alapprogram részt kifejtenéd, mit értettél alatta? De szerintem minél többet gondolkodsz ezen igy elméletben, annál távolabb leszel a gyakorlattól. Pl vannak olyan könyvek, hogy hogyan szeressünk, de valaki minél inkább erőlteti a szeretetet, annál inkább egy frusztrált érzelmetlen valakinek fogja a környezete tartani.