Kezdőoldal » Emberek » Barátok, barátságok » Szakítsam meg ezt a barátságot?

Szakítsam meg ezt a barátságot?

Figyelt kérdés

Van két baràtom, akikkel gyerekkorunk óta barátok vagyunk. Az a helyzet hogy mindhárman nagyon különbözünk de valahogy megtaláltuk a közös hangot.

Volt sok veszekedés, sértődés az évek folyamán de én most kezdem úgy érezni, hogy ennek lehet véget kellene vetni.

Mostanában kezdtem el így reflektálni az éveinkre és egy csomó mindent nem is értem hogy tűrtem el. A kamasz éveink úgy teltek, hogy én mindenben a segítségükre voltam, ha mélypontra kerültek 0-24ben (szó szerint) ott voltam mellettük, háttérbe szorítottam a saját elfoglaltságaimat csak azért hogy segítsek nekik kimászni a gödörből. Ha én éltem depressziósabb időszakomat akkor csak okoskodó megjegyzéseket és szemforgatást kaptam hogy “már megint depizik, lehúzza a hangulatot”. Úgyhogy a kamasz évek elteltek a sértodésekkel, most felnőttként viszont egyre igazságtalanabbnak érzem a dolgot. Valamiért szerintem feltett szándékuk rossz emberként feltűntetni engem, holott annak idején a saját szüleik nem tettek meg értük annyit amennyit én. Ami nagyon bosszant, hogy ha megbeszélünk egy találkozót, ők simán lemondják elfoglaltság miatt (ami teljesen érthető, dolgozunk, egyetemre járunk nincs sok időnk) VISZONT ha én merem lemondani munka miatt akkor persze megy a hiszti, meg a “mekkora bunkó kamubarát” szöveg. Nem is értem. Ráadásként mindig olyan helyen találkozunk, ahová nekik 10-30 percet kell utazniuk, nekem valahol masfél óra körül. Gyerekkori legjobb barátok voltunk, iszonyúan fájna megszakitani a dolgot, de kezdem azt érezni hogy sok nekem ez az egész, hogy szar embernek vagyok beállítva holott az elmúlt 10 évben egy szóra ugrottam nekik, megtettem mindent ami tőlem telt de valahogy sosem lett értékelve. Persze ha egyszer is hibázom, már el vagyok ítélve. Tizenéves oké volt ez, tinilányok hisztiznek, de azt hittem huszonéves korunkra felnövünk végre. Szerintetek? Hogyan szakítsam meg velük a dolgot? Ha ezt elmondom, 100% hogy nem értik meg, teljesen meg lennének sértődve.


2019. aug. 4. 14:09
 1/10 Flagstaff ***** válasza:
Na és ha megsértődnek? Egyszerűen ne érj rá Te se nekik, amikor méltóztatnak füttyenteni érted, aztán hadd sértődjenek meg. Vagy egy alkalommal mondd el nekik, hogy mik a problémáid a viselkedésükkel, ha megértik és változtatnak - hurrá, ha nem, akkor menjenek a fenébe, ne áldozd rájuk az idődet és az energiáidat.
2019. aug. 4. 14:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:

Változtatok az évek alatt.

Velem is volt hasonló, először legjobb barátok voltunk, de változtunk. Mi azt mondtuk, hogy 'szünetet tartunk.' Aztán később majd megpróbáljuk újra, ha szükségünk lesz rá.

Próbáld meg ezt esetleg. Bár szerintem te már eldöntötted magadban, hogy elemgeded ezt a barátságot.

2019. aug. 4. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:

Szerintem ebből a helyzetből úgy jöhetsz ki jól, hogy őket állítod be bunkónak, és így okot kaptál arra, hogy megszakítsd velük a kapcsolatot.

Én azt csinálnám, hogy egy kamuindokkal kérnék most tőlük segítséget, úgysem fognak segíteni, szóval tök mindegy mit találsz ki. Aztán amikor a segítségkérésedre a szokásos parasztsággal reagálnak, akkor megmondod nekik, hogy:


"Rendben, megértem. Mondjuk nem is tudom, hogy mit vártam tőletek. Hiszen eddig soha, egyetlen alkalommal sem segítettetek nekem semmiben sem."


Aztán mindenféle magyarázkodás nélkül otthagyod őket, megsértődsz, letiltod őket. Ha az utcán veled szembe jönnek, akkor látszódjon az arcodon a sértettség és látványosan ignoráld őket.


Így te megszabadultál egy rakás bolondtól, nekik meg egy szavuk sem lehet, csak a sértettségedre tudnak tenni még egy lapáttal, ha valamit beszólnak, és így akkor kívülálló számára is érthető lesz a sértettséged, ha netán pletykálni kezdenének.

2019. aug. 4. 16:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 A kérdező kommentje:
Tulajdonképpen nem változtunk sokat, mert mindig is így voltak a dolgok. Szeretem őket, de az önérzetem mostmár kezd fontosabb lenni, mint ők. Egyetemre járok, dolgozom, párkapcsolatom van és ha egyszer le merem mondani velük a találkozót teljesen jogos okkal, akkor olyan szinten támadnak, hogy hihetetlen. Ilyeneket kapok, hogy csak kifogásokat keresek, nem is voltam igazi barát stb... És ilyenkor nem tudok mást mondani mint hogy én ne lennék igazi barát? Aki a legnagyobb szarban is szó nélkül támogattam őket, a saját magam dolgát háttérbe helyezve?? Próbáltam már elmondani nekik ezeket,’de egyszerűen nem értik meg, el sem tudják képzelni hogy nekem is van önbecsülésem és nem ugrok mindig. Mintha a falnak beszélnék, ők meg vannak győződve az ellenkezőjéről. Az a vicces az egészben, hogy még egymással sem lojálisak, mindig csak a pletyka megy. Figyeljetek, az nem túl gerinctelen megoldás hogyha szép lassan “eltűnök”, megszakítom a dolgot? Mert a szép szó nem hat, nem tudom mit mondhatnék még
2019. aug. 4. 16:08
 5/10 anonim ***** válasza:
#3 vagyok. Azért adtam ezt a tanácsot, mert ez a legegyszerűbb és szerintem leghatékonyabb módja a leépítésnek. Mert ha most csak úgy hirtelen nekik ugrasz azzal, hogy eleged van belőlük, akkor te teszed magadat nevetség tárgyává még úgy is, hogy teljesen jogos a sértettséged.
2019. aug. 4. 16:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
Ha simán lelépsz, az nem jó, mert a nyakadra fognak járni érdeklődni meg szidni akár még évekig is.
2019. aug. 4. 16:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:
Egyébként amit a #3 válaszként írtam, szerintem még jobb, ha írásban kérsz segítséget és a felháborodásod is leírod, mert annak nyoma marad. Így ha mutogatnák is az üzenetet, akkor abban feketén-fehéren le lesz írva a problémád, amit kicsit is érző emberek jogosnak fognak tartani részedről.
2019. aug. 4. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 A kérdező kommentje:
Az a baj, hogy nekem ilyen játszmákhoz nincs erőm hogy eljátszom hogy segitséget kérek. Szerintem ez még 16 évesen oké, így 24-26 évesen már elég gáz. Pletykálni meg nyugodtan lehet, full másik városban dolgozom/tanulok más is a társaságom. Belefáradtam hogy mindig én vagyok a rossz.
2019. aug. 6. 13:40
 9/10 anonim ***** válasza:

Más barátaid vannak?


Nekem az összes barátommal gondok vannak.

Én megváltoztam, komoly kapcsolat, egyetem, saját lakás, spiritualitás...


A barátokon rengeteget segítettem.

Lehetne erről sokat írni.


Aztán így ,h változtam a pörgések nem jók. Hiába próbálom ezer módon.


Az egyik hazudozó. Folyamatosan hazudik, akkor is ha nem kéne, akkor is ha lebukik.

A másik skizofrén.

A harmadik mániás depressziós lett de titkolja , mert olyan a munkája, h nem derülhet ki.

A 4. nárcisztikus, egomán közben igénytelen, homfób, rasszista, agresszív.


Egyik se veti meg a piát és más cuccokat se. Mindegyik úgy beszél mintha az Isteni igazságot mondaná.


Régen is megvoltak ezek a gondok de nem érdekelt. Nekem is fontosabb volt, h legyen kivel őrültködni, kábulni.


Új barátokat meg felnőttként nehéz találni.

2019. aug. 8. 02:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 A kérdező kommentje:
Vannak más barátaim szerencsére. Egyetemi szaktársak, munkámban is van egy barátnőm, a barátomnak is jól kijövök a barátaival úgyhogy van társaságom nélkülük is. Csak ugye ők gyerekkori legjobb barátok (voltak) :( sokat gondolkodtam az elmúlt napokban, az ilyen mérgező barátságokról le kell mondani.
2019. aug. 8. 14:28

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!