Srácok, mi volt a legnagyobb kaland eddigi életetekbe, amibe belevágtatok?

Pár éve kezdtem el túrázni, most vagyok 30.

Nincsenek őrült nagy kalandjaim, de a magam szintjén kalandos dolgok keveredtek ki sokszor.

Túráztam egyedül erdőben 40-50 km-t, találkoztam vaddisznóval, sátraztam egyedül 3 napot, túráztam már 40+ fokban, esőben, sárban, hóban, ködben, éjszaka, éjszaka-esőben-viharban.

Megismertem embereket. Nálam ezek alapvetően egyszeri ismeretségek, egymáshoz csapódunk, majd túra végén elbúcsúzom és megyek tovább. Túráztam így már fiatal társasággal, idősebbekkel, teljesítményre menőkkel, csinos lánnyal.

Legutóbb tegnap-ma este voltam túrázni, hozzá csapódtam másik társasághoz, volt hóesés eső, sár, lemerült telefon, lemerült elemlámpa, esés-kelés.

Amit bánok, hogy utólag sokkal hamarabb is elkezdhettem volna. 10+ éve vagyok Budapesten, soha nem mentem el semerre. Illetve amiben fejlődnöm kellene, hogy nem kellene "elengedni" a túratársakat, hanem tartanom kellene velük a kapcsolatot.