Háromfős barátságban jogos, ha emiatt megsértődik valaki?

Szerintem alaptalanul sértődik meg. Ha őt is hívják, de nem ér rá; hát a barátai nem tehetnek róla, hogy ő nem ér rá, mert munkája van, amiből neki is meg kell élnie. Tehát, ha hívják, és mondják neki, hogy "Gyere te is ekkor."

Tehát egoizmus, hogyha azt akarja, hogy körülötte forogjon a világ. Tehát az a barát, aki nem akarja, hogy a másik kettő is találkozzon, az egy önző manipulátor; mert befolyással akar rá lenni, hogyha a másik őnélküle találkoznak, mert dolga van, tehát nem akarja hogy találkozzanak; vagypedig pont, hogy mondjuk önbizalomhiányos; hogy fél , hogy kibeszélitek;

De egyébként ő uralkodni akar rajtatok kettőtökön. Nem tisztel annyira titeket; pedig egy barátságban minden résztvevő ugyanannyira fontos. Tehát nem lehet az, hogy az egyikük (önjelölt) 'főnökként' azt parancsolja, megtiltja a másik kettőnek , hogy ne találkozzanak, ha ő nem tud menni. Mert ez nem ilyen alárendelt, főnöki viszony; ő nem főnöke a másik kettőnek, meg diktát0ra; hanem ez elméletileg egy afféle barátság; tehát a harmadik fél csak ne parancsolgasson a másik kettőnek, hogy ők találkozhatnak-e, ha ő nem ér rá.

Tehát, a másik kettő szerintem korrekt volt, ha szóltak neki, hogy "Xy-nal kitaláltuk, hogy el kéne menni a hétvégén ide, nem jössz te is? Az jó neked?" És akkor mondja , hogy nem , amikor nem adottak a körülmények, amikor nem ér rá. De azért meg kár a barátait hibáztatni. Nyilván nem direkt szerveznek olyan időpontra mondjuk vidámparkot, meg színházat, vagy ilyen hétvégi kiruccanást-kirándulást másik városban; amikor ő nem ér rá. Ők rendesen, korrekten, őt is bevonva szóltak, hogy mennek, és hívták őt is; nem tehetnek tehát róla, hogy neki épp akkor dolga, munkája volt.

*De szóval, nem ilyen nagyobb, élményszerű programról van szó, hanem mondjuk elmennek a helybéli parkba, és leülnek egy padon, és csak dumálnak; tehát nem várlátogatás, meg strand; meg ottalvós buli, meg mittudomén; tehát ha ilyen kicsi alkalmakkor nem hívják, akkor arra gondolok, hogy azzal nincs semmi baj. Tehát hogyha csak ilyen kicsi program van, hogy spontán összefutnak a városban (hirtelen felindulásból felhívja és megkérdi telón az egyik a másikat, hogy ráér-e; így értem, hogy spontán) ,és akkor sétálgatnak, meg elnyalnak egy fagyit; tehát tényleg ilyen nagyon "miniprogram", nem valami nagyobb szabású, mint pl egy vásárlás, meg egy városnézés, túrázás máshol, akkor szerintem a harmadik félnek nem kéne haragudnia. Tehát ha nem marad ki semmilyen "számottevő élményből" , csak sétálgatnak a saját városukban (úgyértem otthon; de mondjuk az se baj, ha a másik két barát nem egy városban laknak, és úgy futnak össze; tehát még ez se lenne gond; ezen is kár megsértődni, ezzel sincs semmi baj.), amerre érzik, és egy ilyen lájtos dumálás van. Tehát nem valami olyan, ami mondjuk nagyobb tervezést-szervezést igényel. De ha mondjuk egy shoppingolós, vagy állatkerti, vagy színházi, vagy másik városbeli túrázásra nem hívják, amikor konkrétan mennek valahová, és konkrét program van, az már lehet rossz. De egyébként ha tényleg nem találnak nagyon közös dátumot, amikor meg neki, a harmadik félnek is jó lenne; akkor őneki meg meg kéne értenie, hogyha a másik kettőnek meg jó az az időpont,és mondjuk már az ötödik időpontot kérdezik, hogy a 3.-nak jó lenne-e; érted, szóval akkor meg meg kéne értenie, hogy nem körülötte forog a világ, akkor meg nem foszthatja meg a másokat az élménytől, csak mert nem tudott egy olyan időpontot se mondani, amelyik neki jó lett volna erre a célra. Nem várhatja el, hogy akkor ők is otthon kuksoljanak szolidaritásból, mert ez már milyen "korlátozó" barátság már. Tehát ő, hogyha szóvá teszi, akkor az talán picit őt minősíti erkölcsileg, mert ő "akar"/"akarhat" uralkodni a barátain, és neki szerinte ehhez joga van. Mertha nem arról volt szó, hogy nem hívták, akkor nem kéne ezen fennakadnia, problémáznia.

De ha csak így kedvesen mondta, hogy neki rosszul esik, akkor az nem baj, de akkor neki kell azt megértenie, meglépnie; hogy nem csak ő létezik a Világon, és nem igazodhat mindenki hozzá. Tehát, ha csak szomorúan mondta, és nem ilyen fennhangon sértődöttséggel meg szemrehányóan; tehát ha szomorúan jegyezte meg; és nem számonkérően, akkor sajnos ezt ő se tudja, ő se érti, tehát ő akkor nem feltétlenül akar uralkodni rajtatok kettőtökön, hanem csak nem érti, hogy ilyet miért lehet, de akkor meg ez nem erkölcsi kérdés, hanem tudatlanság, akkor magyarázzátok el neki, hogy ti attól még őt ugyanúgy szeretitek. Csak nekik mondjuk több lehetőségük adódik elmenni otthonról, és akkor gondolják, megkérdezik, ki ér rá; és akkor összefutnak. És akkor ennyi, de ez nem ellene szól, ti ettől őt még ugyanúgy szeretitek. Kedvesen, szelíden érttessétek meg vele; magyarázzátok el, hogy tudja, hogy nincs ő így ezáltal kirekesztve semmiből, attól még ő ugyanúgy része a barátságotoknak.