Ez a barátság még menthető?

Kicsit hosszú lesz a kifejtés, de igyekszem tömöríteni.

Általánosban osztálytársak voltunk, de csak felsőben lettünk igazán jóban. Nyaranta is sokat beszéltünk, találkoztunk, de végül külön gimibe vettek fel minket. Ő 4 évesre, én 5 évesre mentem és pluszba másik városba is. De még így is sikerült 1-2 havonta találkozni és olyankor jókat beszéltünk pont, mint rég.

Ez tartott évekig, nyaranta újra sűrűbben találkoztunk, de az ő utolsó évében ugye ritkábban az érettségi miatt. Meghívott minden végzős eseményre, hozzájuk ebédekre és mindegyikre el is mentem, és jól éreztük magunkat. Sok sikert kívántam neki mindenhez, rendszeresen érdeklődtem, de igyekeztem nem rámenős lenni.

Az idei tanév kezdésnél is beszéltünk többször, de a találkozások kezdtek elmaradozni (ami érthető, mert én végzős voltam, ő meg gólya), de mindig felköszöntöttük egymást, ünnepeken is írtunk, itt általában először ő.

Én is hívtam a szalagavatóra, beszélgettünk és úgy tűnt minden rendben köztünk. Bár picit csendesebb volt, mint szokott. És bár időben szóltam neki, ő mégis kihúzta a válaszadást az utolsó pillanatokig, és már azt hittem nem is akar jönni.

Utána végül én írtam neki pár hónappal később, kérdezgettem, mi újság, hogy van, ő pedig válaszolgatott és érződött rajta, hogy jól esett neki. És ez volt a vírus kitörése előtt.

Azóta egyszer sem írt, nem kívánt sok sikert se a felvételihez, sem az érettségihez. Nem érdeklődött a sorrendem felől, sem az érettségiről. Azt sem mesélte el, hogy meglett a jogsija (láttam vezetni a városban).. Én írtam rá végül, hogy bejutottam arra az egyetemre, amit elsőnek jelöltem meg, ami amúgy az az egyetem, amire ő jár. (nem emiatt jelöltem elsőnek) Gratulált, de nem kérdezett róla semmit sem..

Később hívtam egy ünneplős család-barát evésre, és a válaszából örült neki, de biztosat nem tudott mondani.

Róla azt kell tudni, hogy egy nagyon visszafogott, csendes lány, és nem mindig szeret beszélni, de az utóbbi időben ugye alig beszéltünk és mintha már nem érdekelném..

A félreértések elkerülése végett: nem sülve-főve szeretnék vele találkozni, meg beszélgetni, csak nagyon passzív volt önmagához képest.

Szerintetek elronthattam valamit? És ezt még helyre lehet hozni? Mi lenne a megoldás?

Köszönöm előre is a segítő válaszokat!