Miért járok folyton úgy a barátnőimmel, hogy amint kapcsolatban lesznek, teljesen elhanyagolnak?

Régebben srácokkal is barátkoztam, nem is eggyel, és velük soha nem voltak ilyen problémáim, de valamiért ez a lányokkal rendre előjön, és nem értem, hogy csak én botlok bele folyton ilyen esetekbe, vagy ez tényleg ennyire általános?

Pl. a volt legjobb barátnőmmel nagyon sokat beszéltünk, lelkiztünk mindig, bármikor fordulhattam hozzá, gyakran találkoztunk is.

Mióta barátja van, konkrétan olyan kijelentése volt a múltkorában, hogy már csak max. heti 1x fog felnézni Facebookra, mert felesleges időhúzásnak tartja, nem érdekli, meg nincs kedve a semmitmondó csevegésekhez... Na most ezek után kinek lenne nyilván kedve írni neki? Utána 1x ráírtam, és mindenre 1 sor reakciója volt, de ezt megelőzően is folyamatosan el volt tűnve, éjjel-nappal a barátjával vannak.

Egy másik barátnőmmel ugyanez volt a felállás, és amikor párkapcsolati problémái voltak, rengeteget írt nekem, tanácsot kért, csomót akart találkozni, aztán mióta elkezdett egy tanfolyamot és most jobban alakul neki egy sráccal, vele is az van, hogy napokig nem is válaszol, találkozni kb. sosem akar már...

Nekem ez úgy jön le, hogy kapcsolatfüggők, és amíg szinglik voltak, időtöltésnek bárki jó volt, aki éppen akadt...

Nekem is van párom, és bár most jelenleg nem tudunk találkozni, de amikor nyáron folyton találkoztunk, én akkor is beszéltem a barátaimmal, és ugyanúgy összefutottam velük, és a barátom is. Nem értem ezeket az ellenséges hozzáállásokat.

Ezek után egyikükhöz sincs már kedvem.

Vagy csak én fújom fel szerintetek?