Miért nem szállnak le erről a témáról?

Először is köszönöm az összes választ és nagyon sajnálom, hogy így le lettetek pontozva.

#1, nekem is van viszonzatlan szerelmem, de ez plátói. Mivel sosem volt esélyed, nem ismerhetted meg őt rendesen, úgyhogy igazából nem őt szereted, hanem akinek gondolod.

#3, nekem inkább úgy jön le, hogy annak ellenére, hogy visszautasítottam, még mindig reménykedik, amivel saját magának árt és ezért kampányol a bátyja.

#4, én is ezt hittem.

#6, de akkor meg ott lenne, hogy valami azért volt köztünk. És számomra ő olyan srác, akihez nem szeretném, hogy bármi közöm is legyen.

#8, nem minden fekete-fehér. Szerintem a srácnak megvannak a maga pszichés gondjai (nem arra gondolok, hogy klinikai eset lenne, ne értsétek félre!) és nekem is. Nem hiszem, hogy nekem jót tenne egy olyan kapcsolat, ahol én vagyok a biztosabb fél. (Irreleváns, de amúgy sem kéne nekem jelenleg bizonyos okok miatt kapcsolat) A másik meg, hogy egyetértek veled azzal kapcsolatban, amit így általánosságban írtál, de úgy érezem, hogy nekem jelenleg ez a kapcsolat nem kell. Persze biztos, hogy majd később másképp fogok gondolkozni, mint most 19 évesen.

#9, valami ilyesmi lesz😬

#10, egyetértek, de nem hiszem hogy itt is ez lenne jelenleg a helyzet.

Én egyébként eléggé lelkis vagyok és pl a barátnőimmel ellentétben, ha valakit lekoptatok az nekem is szarul szokott esni, most is úgy éreztem magam, mint egy hülye picsa. De a szóban forgó srác vagy 5 centivel alacsonyabb nálam és oké, hogy vannak srácok, akik kedvelik a magas csajokat (178 cm vagyok), de attól még én nem kedvelem a nálam alacsonyabb srácokat. A magasságom miatt persze így elég sokan kiesnek, de ez az én gondom. Nekem a kapcsolatban kell, hogy a pasi, pasi legyen, ne érezzem azt, hogy nekem kell őt tutujgatni.