Jogosan én lettem kihozva a rossznak?

Történt 1 éve, hogy az akkori "legjobb" barátnőmnek meghalt az édesanyja és a nagybátyja, a sulival se állt fényesen. Én ekkor a tőlem telhetőt megtettem, bármiben kellett segítség segítettem, felajánlottam azt is, hogy ha kell beszélünk az esetről. Ezzel párhuzamosan neten is ismerkedett. Még az egész helyzetére is rátett egy lapáttal, hogy egy csávóban csalódott (annak ellenére, hogy nem is találkoztak). A két halál esett után kb 2 héttel kitalálta, hogy akkor lemegy egy full ismeretlenhez lefeküdni, mert úgy érezte neki az kellett (első alkalom). Mondtam, hogy ne tegye, mert csak rosszabb lesz. A válasz az volt erre: már úton vagyok. Nyilván nem tisztem megmondani hova mehet, hova nem, baráti tanács volt. Ezek után volt az, hogy én nem kerestem, akkor oldja meg, ha nem számít a véleményem, de úgy voltam vele, én mindent megtettem érte, ha nem élt vele ez van... Aztán 1-1,5 hónap után rám írt, hogy akkor felmegyek e hozzá. Írtam, hogy vizsgaidőszak miatt most nem hiszem. Ezután jött a nyár, nem beszéltünk, majd írt augusztus végén egy monológot, hogy miért nem keresem, miért haragudtam meg rá, ha nem akarom továbbra a barátnőmnek tartani, akkor írjam meg. Leírtam a fentieket neki indoklásnak. Megértette, hogy ő is kereshetett volna, aztán ennyiben is maradtunk. Újból elkezdtünk beszélgetni ősszel, de pár napja szintén írt egy monológot, hogy ő nem igazán szeretne velem találkozni, úgy érzi, hogy nem miatta akarnék, meg hát a tavalyi tüske is benne van... Szintén megírtam a véleményem, úgy vagyok vele, hogy nem érdekel, mégis zavar, hogy én lettem kihozva bűnbaknak, mert hogy én nem kerestem...

Az sem segít a helyzetünkön, hogy messze lakunk már egymástól, mindenkinek van dolga, kevés a szabadidőnk, így "elhidegültünk". Mégsem érzem úgy, hogy teljes mértékben én lennék a hibás, mert alaposan benne van mindkettőnk. Mivel megírta, hogy nem tudna már velem úgy beszélni, mint régen, én tartom magam hozzá. Megírtam, hogy jól van, akkor nem keresem, ha szeretne valamit, majd ír ő. Nem írok olyannak, aki nem szeretne velem beszélni

Az egész mindenség végére lenne a kérdésem, lennék kíváncsi a véleményetekre, hogy tényleg én lennék itt a bűnbak?

(Tudom, ez legyen a legkisebb bajom az életben, az ilyesfajta hozzászólásokkal kíméljetek meg)