Mit tegyek, hogy ne legyek féltékeny?

A helyzet az, hogy van egy barátom, aki egyébként az osztálytársam, de kb 2 éve vagyunk ennyire jóba.

Tényleg azt mondhatom rá, hogy a barátom és nem pedig a haverom. Ezt ő is volt már hogy mondta, utalt rá…

Segítünk egymásnak, számíthatunk egymásra, bízhatunk egymásban….

Régebben azt mondta, hogy neki nincs is barátja csak én… ezzel én is így vagyok, hogy nekem is csak ő van, pontosan ezért is vagyok féltékeny.

Most volt egy buli, ahol kicsit többet ivott aztán jobban kimutatta az érzéseit. Ölelgetett folyton meg mondta, hogy szeret, nyilván barátilag.

Mégis bennem van nap mint nap az az érzés, hogy mi van ha van sokkal jobb barátja is, meg amúgy nem is érdeklem csak ha velem van foglalkozik velem aztán kész… és attól tartok, hogy én többet gondolok mint ő… de ez sokszor bebizonyosodik hogy nem így van, meg ha vele vagyok is a viselkedése mást mutat, de akkor is. És ez borzasztó. Meg ez most olyan mintha nem bíznák benne, pedig bízok.

Nem mondtam még neki. De folyton olyan megjegyzéseket teszek, hogy mondjad ha nem akarsz velem lenni, szóljál ha zavarlak…. Gondolom azért mert erre olyan választ várok ami a féltékenységet “enyhíti” vagy hogy mondjam. Nem volt még ilyen jó barátom és félek, hogy elvesztem.

Mondanom kellene neki? Beszélnem kellene vele? Vagy…

Hogyan tudnám ezt magamban lerendezni?

Előre is köszönöm és kérlek titeket, hogy a bunkó be szólógatásokat hagyjátok meg magatoknak.

18-18/f