Huszonévesen ti hogyan tettetek szert barátokra?

Romlanak azok bőven, ne aggódj. Nagyon nehéz a felnőtt barátságokat fenntartani, mert bár a gyerekkorral ellentétben valóban nem "muszájból" látjátok egymást állandóan (pl. suli miatt), de cserébe nehezebb is egyeztetni az időt, jobban megismerni a másikat, sokszor ugye a múlt miatt zárkózottak az emberek, stb..

Tehát huszonévesen is úgy barátkozol ahogy 30-asként, 40-esként és felette, eljársz közösségekbe, beszélgetsz emberekkel, megbeszélsz velük külön programokat és lassan építed velük a kapcsolatot.

Nekem megmaradtak a gyerekkori barátaim.

Egyetemen, koliban, hobbikon és barátokon keresztül pedig bővül.

Mondanám, hogy munkahely, de az a korábbiakkal átfedésben van.

Most 21 vagyok, a legrégebbi barátságom már nagykorú.

Nekem 1 maradt meg gyerekkorból.

Igazából lehetne több is,de nulla energiát fektettem bele sajnos amikor lehetett volna, most már elfoglalt felnőttként valóban nehezebb építeni,de még fenntartani is a barátságokat. Pedig amúgy lehetne,vannak emberek akik alapvetően nem zárkóznának el előle. Januárban megismertem ezen az oldalon egy lányt, nagyon jól el tudnánk lenni, de egyszerűen összeegyeztethetetlen mindkettőnk részéről...

Alapvetően igen, szerencse is kell. Plusz jó emberismeret, megfelelő kommunikáció, alkalmazkodás, rugalmasság stb is segít. Plusz közös érdeklődésnek megfelelő egyéb adottságok (kalandvágy, tudásvágy stb)

De szerintem rengeteg potenciális baráttal tudnánk találkozni, csak élni kell a lehetőségekkel.

Sehogy

22F