Hogyan tegyem túl magam egy barát elvesztésén?

10+ éves barátság volt, én nő, ő férfi mindketten 30+. Nekem családom van, ő szingli. Nem volt semmi közöttünk soha, de fontos volt nekem, mint ember, tudtunk komoly dolgokról is beszélgetni és jól elvoltunk. Aztán egyik pillanatról a másikra elkezdett nyomulni. Nem zavarták a körülmények vagy az, hogy én többször szóltam, hogy túllép egy határt azzal, amiket ír. Aztán a hétvégén volt egy komolyabb beszélgetésünk erről, amiben elmondtam neki, hogy tőlem ne várjon semmit és ha csak azért ilyen velem, mert remél valamit, akkor hagyjuk az egészet. Erre ő megsértődött, elég csúnya dolgokat mondott nekem, amiket nem is értettem, én sosem bántottam őt, még ebben a helyzetben sem majd másnapra letiltott egy szó nélkül.

Én meg most tökre hülyén érzem magam, itt maradtam lezárás nélkül, rohadtul hiányzik mert tudom, hogy soha nem lesz köztünk már semmi (mármint a régi barátság), közben meg dühös is vagyok, mert így bánt velem és nem érdemli, hogy sirassam és persze közben magamat is hibáztatom, hogy én nem voltam elég jó. Eskü rosszabb, mint egy szakítás... hogyan lehet ezen túllépni? :(