Nyomaszt, hogy alig maradtak barátaim, pedig úgy érzem jó barát voltam?

Sziasztok!

26 éves lány vagyok, van párkapcsolatom ami minden szempontból nagyon jó, erre abszolút nincs panaszom - úgy is érzem ez a része az életemnek ami rendben van.

Sajnos hiába próbáltam több barátnőmmel fenntartani, ápolni a viszonyt- ahogy egyre idősebb vagyok fokozatosan érzem hogy egyre jobban leszrnak -

volt 8 barátom korábban - gimis /egyetemi társaság valamint korábbi barátságok- na most jelenleg elmondható hogy összvissz 2 ember az akire tényleg számíthatok és még keresnek(de az a baj hogy ők az ország 2 másik pontján laknak így félévente 1x találkozom velük), a többiek totál lemorzsolódtak - annak ellenére hogy igyekeztem ápolni a kapcsolatot.

Volt egy nagyobb barátnői társaságom, 6-an velem ; itt pár lánynak volt egymással konfliktusa ami nem tudott megoldódni és teljesen feloszlott az egész, közösen már nem bandáztunk, ugyanakkor én külön-külön még tartottam egy ideig ezekkel a barátnőkkel a kapcsolatot - páran új baráti társaságot találtak maguknak(akik szinglik voltak még), páran meg küldöldre mentek, és azóta hogy kint vannak, és hiába írtam nekik, kölcsönösen nem írnak rám hogy vagyok stb- így el is engedtem már ezt, ami nagyon rosszul esik. Egyébként ugye van kapcsolatom de sose viselkedtem még a szinglik előtt sem úgy hogy csak róla beszélnék, vagy csak a pasimmal lennék együtt - én mindig is igényeltem a barátnős együtt töltött időket. Lehet az én személyemben is van kifogásolható és ezért morzsolódtak le, de őszintén ezt senki se mondta nekem.

A társaságból van 1 lány aki megsértődött rám egy gyerekes hülyeség miatt , ami miatt próbáltam bocsánatot kérni, de teljesen elérhetetlenné tette magát telefonon és messengeren is számomra, ami mai napig érthetetlen hiszen nem vesztünk össze olyan nagy dolgon szerintem.

Próbáltam facebookon ilyen barátnős csoportból ismerkedni, de ott se jártam sikerrel, találkoztam 2 lánnyal, de annyira mások voltunk hogy annyiba maradt - és már emiatt a csalódás miatt motivációm sincs.

Nagyon hiányzik a régi, gimis barátnős társaság amikor még minden rendben volt és együtt voltunk 6an, de úgy tűnik ezen csak én bánkódok.

Ráadásul családban apukámmal megromlott a kapcsolatom, ami szerintem szinte menthetetlen,

így úgy érzem a barátomon kívül se családilag se barátilag nincs rendben az életem, nagyon hiányzik az a biztos csajos közösség, és emiatt magányosnak érzem magam, holott a párommal sokat programozunk.

Nem tudom mit kéne tennem, vagy nektek mi a véleményetek? Biztos voltam én is hibás kapcsolatokban, de pl. ha valakivel is akarok akár egy szimpla kávéra találkozni mindig ez a hétről hétre átpakolgatás megy, meg ránemérés, holott én is dolgozom meg külön élek és vannak dolgaim, de alapvetően szívesen szánnék erre időt.

Nagyon rossz hogy elvesztettem ennyi barátot, és látni azt hogy a régi barátok közül 2 főt leszámítva senkit sem érdeklek, holott úgy érzem mindig próbáltam jó, őszinte és korrekt barát lenni, akire lehet számítani.

Páromnak van baráti köre de sajnos az is szétesőben, illetve ott is a srácok barátnői kicsit más típusúak, jóban vagyunk, de nem tudott kialakulni szorosabb barátság, illetve páran szintén messzebb is laknak.

Valaki volt hasonló szituban?