Mennyire vagytok nyitottak a baràtaitok baràtaival való talàlkozàsra?Milyenek szoktak lenni ezek a kombinàciók?

Nekem bejött, egy tök jó baráti társaság kovácsolódott össze belőle. Igazából nem direkt szerveztem így, de tartottam pár házibulit, egyéb programot amire elhívtam embereket innen-onnan (pl szabadulószobába ahová több ember kell) és egy idő után azt vettük észre, hogy már közös nyaralást szervezünk :D

Vannak akik nagyon jóban lettek és azóta többet találkoznak egymással, mint velem (ami tök jó, főleg hogy én azóta messzire költöztem), vannak akik csak évente párszor futnak össze, mindenkinek van más baráti köre is de nekünk egy így szuperül bevált. Tök mások vagyunk, de van egy csomó közös pont. A mai napig van közös éves nyaralásunk és látogatjuk egymást évente többször.

Az kicsit sem zavar, ha időnként kimaradok bizonyos témákból vagy eseményekből. Nem vagyunk már tinik, hogy ezeket ne tudjuk kezelni.

Kérdező, a hármasoknál megvan ez a veszély akkor is, ha mindenki ismer mindenkit, hogy valaki mégis kirekesztődik. Nem mondom, hogy törvényszerű, de gyakori.

Nyitott vagyok a barátaim barátaira, de ezek az összeismertetések megmaradnak ezen a szinten, szóval, hiába vagyunk egymásnak szimpik, nem lesz belőle köztünk is barátság. És ált. a barátaim is így vannak az én barátaimmal. Eltöltünk egy kellemes napot/estét, de nem éled akkora vágy, hogy utána tartsuk önállóan is egymással a kapcsolatot. Ha van máskor is esemény, amire az adott személy is jön, akkor természetesen oké, meg érdeklődünk időnként, hogy mi van mostanában az xy-nal, de ennyi. Néha természetesen van olyan is, hogy nem is szimpi az adott illető, de ez a ritkább.

7-es: Persze, de ez nem mindig tudatos. Van olyan, hogy két ember nagyon egymásba merül, olyan témát hoznak fel, amihez a harmadik nem nagyon tud hozzászólni (mondjuk egy területen dolgoznak, a harmadik meg nem, és nagyon mélyen szakmáznak), vagy olyan sztorit mesélsz tovább a barátodnak, ami korábbi történésekre épül, aminek a harmadik nincs birtokában, és így nem igazán érti, mi van. Ilyesmik általában előfordulnak, de ha van a feleknek szociális érzékük, akkor nem uralja az egész együtt töltött időt, és nagyrészt olyanokról van szó, amihez mindenki hozzá tud szólni. (Sztorizásnál amúgy az is opció, ha beavatod a harmadikat, hogy ez és ez az előzmény, és csak utána meséled a friss történést.)

De nekem amúgy van olyan sztorim is, hogy jött velem egy ismerősöm három másik barátomhoz egy kocsmába, és sehogy se tudtam bevonni. Ő introvertált, szégyenlős lány, és hiába nagyon nagyrészt hétköznapi témákról volt szó, nem voltak „belső poénok” a többiekkel, kérdezgettem is, feszengés volt számára az egész, és egyszer csak lelépett, a mosdóból már nem jött vissza az asztalhoz, el se köszönt... Itt nem éreztem magam hibásnak, ő nem tudott feloldódni, és ahogy említettem, inkább olyan lány, aki mondjuk kettesben van el valakivel, meg is lepett, hogy csatlakozni akart a több fős társaságomhoz.