Teljesen el vagyok keseredve, mit tegyek?

Nem tudom hány éves lehetsz, de a fogalmazásod alapján viszonylag fiatalnak tűnsz (bocsánat ha nem így van). Első körben, lehet túl reagálod picit. Nem tudom, hogy a "csesztetés" poénosan megy vagy sem, de akárhogy is el kell mondanod nekik, akármilyen szándék van mögötte neked nem esik jól. Ha poénkodva szokták, lehet észre sem veszik hogy neked ez rosszul esik. Nekem is vannak barátaim akikkel így egymásba "belekötve" szoktunk viccelni, de az évek alatt kitapasztaltuk hol a határ, vagy ha esetleg rosszul esik amit éppen mondanak ott szólok nekik és bocsánatot is kérnek. Másik, hogy még ha sok időbe is telt, hogy ezekre a barátokra rátalálj nem biztos, hogy ők azok az életre szóló barátok lesznek. Én (ha minden jól megy) idén fogom kezdeni az egyetemet és megtanultam, hogy nem mindegyik barátságnak kell olyan mélynek lennie. Vannak akikkel tudom, hogy csak középsuliban vagyunk/leszünk jóban és abban a pillanatba hogy befejeztük max félévente fogjuk keresni egymást. Van olyan is akivel van, hogy hónapokig nem találkozom, de tudom akármi van mindig ott leszünk egymásnak. Valakivel meg 0-24ben eltudnék lenni és akármiről tudunk beszélni. Úgyhogy ne add fel biztos vagyok benne idővel te is megfogod találni a te embereidet :) Ugyanakkor egy jó tanács: ha tényleg nem érzed jól magad egy társaságban és nem tisztelik a kérésed azután sem, hogy beszéltél velük, nem kell velük barátkozni. Inkább legyél "egyedül" minthogy ilyen emberek leszívják az energiád.

Azért van ez így mert erőlködsz. Ha nem vagy erre a témára ráfeszülve és úgy próbálsz spanolni, majd meglátod a különbséget.

Szerintem is egy kicsit tulreagalod, regebben en is voltam ilyen helyzetben. Az en barati tarsasagomban levo emberek tenyleg igaz baratok, mivel mar vagy 5 eve mindig ottvagyunk egymasnak. Nekem se voltak sokaig barataim aztan hirtelen lett 8 is. En ezt elmondtam nekik hogy mi esik rosszul es meg tudtuk beszelni a dolgokat. Szerintem te is probalj meg veluk beszelni, hisz ha igaz baratok, akkor megertenek es tudjatok ugy alakitani a dolgokat, hogy senkinek se legyen kellemetlen. Ha pedig nem tudjak ezt elfogadni, hogy neked ez igy nem jo, akkor engedd el oket. Hidd el, nem kell mindenkihez foggal-korommel ragaszkodni, egyszer majd ugyis megtalalod azokat az embereket, akik tetotol talpih elfogadnak es szeretnek ugy, ahogy vagy!

Szia. Elötted az élet, keress hozzád hasonló barátokat akivel teljes mértékben megértitek egymást ,azaz egy hullámhosszon vagytok. Ne felelj meg másoknak olyan vagy amilyennek érzed magad.Ne szorongj ,és legföképp ne szigeteld el magad. Én szurkolok neked hogy jöjj egyenesbe de ne bizz nagyon senkiben a mai világban csakis olyan társasággal vagy személlyel barátkozz akinek megfelelsz ahogyan vagy. Mindenjót és sikereket kivánok neked ;)