Mennyire fura vagy gáz, ha valakinek nincsenek olyan barátai, akik nem az exei is egyben?

Van olyan, akivel először barátok voltak, és később kapcsolat lett belőle és amikor szétmentek a barátság megmaradt. (Vele konkrétan együtt épített még homokvárat.)

Vannak, akikkel együtt volt, és szakítás után barátok lettek, mert nem akarták megszakítani a kapcsolatot csak azért, mert párként nem működtek.

Akad kettő, akivel egyszer/párszor összefeküdt és járni nem akartak valamiért, de megkedvelte őket... és ők is barátai lettek.

Nem csak haverilag ismerősök, akik jó viszonyban váltak el és civilizáltan el tudnak lenni, ha egymásba botlanak, de egy észszerű távolsággal. Hanem aktívan benne vannak egymás életében. Sok időt tölt velük, minimum hetente beszélnek. Egy-kettővel majdnem naponta össze is fut élőben, mert ugyanazokra a helyekre járnak és ha véletlen nem futnak össze, akkor is keresik egymást. Együtt járnak bulizni vagy más programra, ha kell valami a másiknak, rögtön ugranak. Naprakészek egymás magánéletéből, az új kapcsolataikat is kitárgyalják, tanácsokat adnak. Ölelkeznek. Lelkiznek ha valakinek baja van.

Az exek közül is néhányan barátai egymásnak, de nem mind, mint egy nagy, vidám kommunában.

Azt mondja, ha valakit vonzónak tart, előbb-utóbb megkedveli emberileg is, és akit emberileg kedvel, ahhoz idővel vonzódni is kezd akkor is, ha alapból nem tetszett. Állítólag nehezen alakít ki bizalmi/érzelmi kapcsolatokat, mert beforduló, és ha valakihez közel tud kerülni, igyekszik megtartani. Kicsit különc amúgy is.

Ti mit gondoltok erről? Mennyire red flag? Ha megismernétek valakit, akit bírtok és amúgy ígéretes, megkísérelnétek megszokni ezt vagy nem bonyolódnátok bele? Volt, aki azt mondta, ez konkrétan orvosi esettanulmány. Nem tudom.