Hogyan tudnék önmagam lenni, önmagam adni?

Nem vagyok épp a társaság közepe típus, sőt, inkább csak van 1-2 két hozzászólásom a témákhoz, és ennyi. Egyáltalán nem tudom önmagam adni, önmagam lenni, vagy inkább felszabadult lenni a baráti körömben. Viszont pont ezen szeretnék változtatni, csak jó kérdés, hogyan? Bár néha-néha úgy érzem, legszívesebben nem kellene nekem egy barát sem, inkább ellennék egyedül. Főleg mikor a kis hibáimat kiröhögik, vagy ha csak felemlítem a földrajzot, már megy a fogjam be duma. Most persze simán rávágnám, hogy mi a baja van vele, én egyszerűen kedvelem ezt a tárgyat, és kész. De ha velük vagyok, egyszerűen minden gondolatom kiszáll a fejemből, és teszek, vagy mondok olyanokat, amiket ÉN valójában nem is tennék. Na meg azt is bírom, hogy mindenhova rohanni kell. Pl. földrajz órán is, még vége sem lett az órának, a tanár sem fejezte be, de ők már összepakoltak, indulásra készen állnak, míg én javában írom le az anyagot. Tudom, hogy én eléggé introvertált típus vagyok, de egyszerűen nem értem, miért 'változok át' így mellettük. Mintha nem is önmagam lennék, néha. De miért nem vagyok önmagam, ha velük vagyok, miért száll el minden gondolatom, miért nem tudom, hogy mit kellene mondanom, tennem, ami valóban én vagyok? Bizalmat kellene adnom nekik, csak nincs okom mire. Elég mások vagyunk, bár mindezek ellenére elbeszélgetünk egymással, így alakult ki a csapatunk. Na meg mikor úgy kezelnek, mintha kívülről ismernének, és adják a tanácsokat is, hát az sem a legjobb, bár még mindig jobb a hibáim kiröhögésénél. Meg ugyebár most lesz osztálykirándulásunk is, ahol eléggé taszít az, hogy hogyan leszünk majd meg egymás mellett. Majd előttük este ugye le kell mosnom a sminkemet (csak alapozó), és reggel pedig újra kisminkelem magam vele ami nem 2 perc, és ők meg folyton szólnak, hogy mi tart ennyi ideig, miközben nekik nem is kell a fürdő, mert mindenkit előreengedtem, mivel ugye nekem több idő kell. Alapozó nélkül meg nagyon nem vagyok házon kívül, bár annyira nem vészes a bőröm, de néhol vannak ilyen pattanásmaradványok, meg eléggé karikás a szemem, szóval ezeket pont eltünteti. Persze egyébként nem célom lemondani a kirándulást, mert jó kis programjaink lesznek. A többi osztálytársammal meg pláne nem beszélek, már kialakultak régen a kis csapatok, bár tudom, hogy velük meg még inkább nem lennék meg.