Érdemes még felújítani a barátságot vagy hagyjam elveszni?

Legjobb barátnőm szegény (egy picivel, mint én). Van 3 kisebb tesója, akikkel egy víz nélküli, egy szobás + konyhás lakásban élnek már évek óta. Én egy picivel szebb környéken élek 2 szobás lakásban anyáékkal. Ő azt hiszi, hogy nekünk jobb az anyagi helyzetünk, mert van szép szobám és meleg vizünk. Ez mind nem lenne, ha nagyi nem lenne! Neki köszönhetjük a házat, a szekrényemet a szobámba, a legtöbb ruhámat, az erdélyi utazásomat - ami majd most lesz -, anya nem dolgozik (műtötték is) és hitel van a házon, amit a bank fizet jelenleg. (Amikor dédnagyi meghalt, akkor adta ide nagyi a ház árát, meg még mellé a hitel)Tegnap lejárt a bérletem, anya nem tudott venni, mert nem telik rá. Ma melózni sem tudtam menni, mert hajnali 4.50kor nincs aki kivegye a bicajt és akkor már 1 napja nem aludtam. (Diákmunka)

Múltkor felhívtam. Szép, tavaszias idő volt, gondoltam, jobb a békesség. "Szia, hát te?" Gunyoros, fennkölt hangon. Utána persze megkérdezem, mizu, majd ő is, erre mondom, hogy nem sok minden, élvezem a tavaszt. Lehurrogott, hogy mi az, hogy én élvezem a tavaszt, mikor ő nem teheti meg. (Előtte összevesztünk azon, hogy nem lógtam a kedvéért az okjs suliból, ahova járok és mikor elmagyaráztam neki, miért, azt mondta, nem kért regényt és tényleg nem a volt sulink - volt okjs képzés - ahonnét rengeteget lógtunk, ez már úri p_ák iskolája.)

Én tanulok, ő dolgozik, mert elküldték a szülei, mikor mondta neki, hogy az a szak, ahova jár, nem tetszik neki, meg nem csinálunk semmit sem. Ennek már áprilisban lesz egy éve. Én nyáron beiratkoztam egy másik suliba, jól tanulok, jók az osztálytársak, tanárok. Még másfél évem van. Melót ritkán találok, csak amikor van így diákmunka. A telefonos beszélgetésünk kapcsán továbbra is fennkölt volt: szorozd be az én 80 ezremet a te másfél éveddel. Mondtam neki, hogy de az csak 80 ezer. Igen ám, 80 ezer - erre később jöttem rá, de milyen nagy szó az is. Én, hogy örülnék neki.

Mindig mindenért megsértődött, hogyha nem találkoztam vele rögtön akkor is, és szerintem irigykedik arra, hogy én tanulok, ő meg dolgozik. Attól függetlenül nem jobb a helyzetem, mint neki.

Első barátja, akivel sokáig együtt volt, Amerikában van kint, mai napig hívja, hogy menjen ki hozzá, úgyis, hogy tudja, hogy mással van, de nem megy. Inkább itthon tengődik.

20/L