Szeretem legjobb barátnőmet, de ő is szeret engem? Annyira, mint én őt?

Leírom a történetünk:

Általános iskola 2. osztályában legjobb barátnők lettünk.

Harmadik osztályban "befogadtunk" magunk közé egy harmadik csajt... Végül már mindketten a harmadik csajjal barátkoztunk inkább, mint egymással, valamiféle versengés alakult ki köztem és bnőm között a harmadikért.

Legyen a barátnőm neve Vivi, a harmadik neve pedig Detti.

Detti egyszer velem volt jobba, egyszer pedig Vivivel... Ötödikben egy másik iskolát összefontak a miénkkel így kb 10 új osztálytársunk lett. Detti elhagyott minket, Vivivel azóta is legjobb barátnők vagyunk, pedig én 6. és 7. közötti nyáron elköltöztem egy másik városba... Akkoriban azt hittem megszakad a barátságunk... Volt mikor egy hónapig nem találkoztunk... Közben én is és ő is szereztünk új barátokat, de én mindig az ő nevét firkáltam a füzetembe... Hiányzott nekem... Mindig arra gondoltam, mi van ha ezuán egyre ritkában találkozunk? Mi van ha talált nálam jobbat??? Mi van ha többé nem akar a barátom lenni..? Aztán eljött a 9. osztály... Ő abba a suliba ment, ami abban a városban van, ahol lakik, én pedig egy nagyobb városba, de visszaköltöztem rokonaimhoz abba a városba, ahol 6.-os korunkig laktunk. Kollégista lettem... Így is csak hétvégente találkozhattunk, de nem is minden hétvégén, VISZONT ezután megjavult a kapcsolatunk! Először azt hittem, hogy csak azért mert új környezetben van, de nem, mert sok régi osztálytárs ugyanabba a suliba/osztályba ment, mint ő. Most 10.-esek vagyunk... És azóta is nagyon jóban vagyunk.

----> De itt jön a kérdés:

Akkor mégis miért kételkedem abban, hogy legjobb barátnők vagyunk?

Nem kételkedem benne.

Igen, sosem mondja ki, hogy én vagyok a legjobb barátnője a többi közül, de ezt érezni lehet... Egyetlen egy kétségem van...

Van most egy barátnője, akit 9.-ben szeretett, de mostanában eléggé irritálja, mivel foylton ölelgeti, meg mindig egy témán lovagol, azon az emberen akibe szerelmes, de sosem kaphatja meg, de azért folyton depis meg, ilyenek ez a csaj, akit mondjuk nevezzünk Ritának, folyton a saját problémáival traktálja Vivit, de nem tesz semmit ,hogy megszűnjenek a problémák. Vivi többször mondd olyanokat nekem, hogy "Nem szeretem ha ölelgetnek, ezt mindenki megérti és egy nap csak párszor ölelnek meg, vagy egyszer sem, csak Rita és te ölelgettek egyfolytában XDD" (az xd is hozzátartozik) ezután én mindig rosszul érzem magam, mert nem szeretném, ha egy olyan emberhez hasonlítana aki irritálja... Vagy akkor én is irritálom? De azt mondta, hogy Rita más... Ha hasonlítok Ritára bármiben is, lehet, hogy előbb utóbb engem is meg fog utálni... Lehet, hogy máris utál, csak mé magának semvallja be... Félek... Nem akarom elveszíteni...