Mi a teendő ha én levlezni jobba szeretek, mint "cseteleni" a másikkal? Ez úgy veszem észre lassan valami automatikus megbélyegzés és esélytelenné teszi a barátkozást. Tévednék? Ha igen, miért?

Azért skype-n is lehet hosszan írni. :)

Utcai beszélgetés alatt meg azt érted, hogy:

mizu, csá.

Szerencsére én nem fogok ki ilyeneket (mizu, csá), vagy ha igen, azokkal jobb, ha nem is erőltetem a dolgot.

sajnos az van, hogy valószínűleg sokan sietnek, miegymás :/

Nézd...

Az, hogy te mit kedvelsz jobban, az a te egyéni dolgod, nem kötelező megindokolni. Olyanok is vannak, akik a hagyományos postai levelezés hívei.

Abban viszont, hogy te a kommunikációs csatorna jellemzői alapján minősíted a rajta zajló kommunikációt, nos, nem akarok személyeskedésbe átmenni, de meglehetősen kisarkított gondolkodásmódra vall.

De hogy értsd, kifejtem.

Teljesen mindegy, hogy most chatről, e-mailről, postai levélrőlvagy egy Skype-beszélgetésről van szó, mindegyik lehet tartalmas, és mindegyik lehet "gagyi". Ha tudnád, hogy én hány olyan e-mailt kaptam, aminek a tartalma még a legminimálisabb ingerküszöbömet sem érte el... és hogy alkalmasint milyen velős beszélgetéseket bonyolítok le messengeren... hiszen egyszerűen a tartalma nem attól függ, hogy most egy papírlapra, a Thunderbird szerkesztpfelületébe, vagy a Facebook Messengerének ablakába írom-e be a gondolataimat. Nem ettől fog függni az adott gondolat minősége. (Bár úgy gondolom, ezt jobb helyeken külön magyarázó esszé nélkül is sikerül felfogni.)

Tudod: akinek a műveltsége odáig terjed, hogy "jó a s*gged, kőkóla?", arra hiába erőlteted rá, hogy e-mailben írjon, attól még nem fog minőségibb kommunikációt folytatni. Ugyanígy, ha valaki képes egy témáról eszmecserét folytatni, az akkor is képes lesz rá, ha lehetősége van interaktívabb módon reagálni egymás gondolataira.

A hiba meg inkább a te készülékedben van. Ennek biztos megvan a maga pszichológiai oka, de attól, mert te képtelen vagy egy aktív kétirányú kommunikációt fenntartani, attól még nem a kommunikációs csatorna lesz a béna.

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy te félsz. Rettegsz attól, hogy valamire élőben, megfelelő felkészülési idő nélkül kell reagálni. Ezt alátámasztja az is, hogy többször is említed a stresszt és idegeskedést, ami tudod, normál körülmények között pont, hogy nem jellemző a valós idejű kommunikációra. (Kivéve persze, ha vizsgázol, vagy a főnök faggat éppen, de egy haveri, baráti beszélgetésben mitől kéne rettegni? :D)

De attól, hogy neked szociális fóbiád, meg ki tudja, még milyen problémád van, attól még nem a chat lesz a béna.

Az intelligencia meg nem abból áll, hogy képes vagy-e tízezer szót leírni. A valós idejű problémamegoldás sokkal közelebb áll az intelligencia definíciójához. Persze, nyugtathatod magad, hogy te milyen intelligens vagy, mert képtelen vagy élőben, interaktív módon vitázni, de attól még nem lesz igazad.

A barátok, beszélgetőtársak hiányára felhozott kifogások pedig... na, ezek a gagyik, nem a chat. Egy város sincs égig érő betonfallal körülvéve, és nem csak több száz km-re laknak tőle emberek, továbbá azt azért nehezen magyarázod meg, hogy egy több ezres településen "mindenki ugyanolyan" (és persze mindenki "gagyi", egyedül te vagy a Jani).

Szóval nem kell mellébeszélni, élőben ugyanúgy rettegnél/rettegsz a kommunikációtól, csak ezt bevallani számodra, aki így el van szállva magától, nagyon ciki, inkább kitaláltad ezt a "mindenki gazdag, és 200 km-es körzetben nincs épelméjű ember" sztorit.

Én azt mondom, hogy inkább a képességeid fejlesztésébe fektesd az energiáidat, és talán alkalmas leszel egyszer arra is, hogy élőben beszélgess valakivel.