Más is érzett már így? (lent)

Ha tényleg ilyen hirtelen történt a váltás a rockról erre a popzenére, akkor valószínűleg itt sem fognak sokáig megtelepedni. Elhallgatják, áradoznak róla egy darabig, aztán ha jön valami új őrület, úgyis továbbállnak.

Légy türelmes! ;)

Én most egy csöppet a barátnőid védelmére szállnék egy bizonyos fokig, mert ők nem tudják képviselni magukat...

Én is mindig rockot, j-rockot, metált és punkot hallgattam. Bár nem vetettem meg a többi műfajt sem, mégis ezek álltak hozzám a legközelebb. Februárban egy j-rock vs. k-pop videó megnézése után teljességgel rákattantam a Teen Topra. Megnéztem az összes MV-jüket, az össze Weekly Idol részt és egyéb más műsorokat. De ez még csak a kezdet kezdete volt. Kíváncsi lettem, hogy más csapatokban is a szétrugdosás-e a büntetés a random dance elrontásáért, így elkezdtem részleteket nézni... és rátaláltam a BTS-re. Nem mondom, hogy szerelem, volt első látásra, de nem hagyott nyugodni a dolog és egy héttel később, újra megnéztem a Weekly Idolt a BTS-szel. Akkor kezdődött minden. Interjúkat, Bangtan bombokat néztem tanulás helyett, ami a jegyeim rovására ment, ami, mit ne mondjak, nem tett jót az érettségi évében.

De a lényeg... én is annyira megszerettem őket, hogy a barátnőimet idegesítettem velük, próbáltam rájuk tukmálni. DE! türelmesek voltak velem, megnézték a videókat és képeket, amiket mutattam nekik. Érdeklődést mutattak, bár a szemükben láttam a kínt, de tiszteltem őket, hogy állják a sarat.

A másik része... ne érezd úgy, hogy elvesznek tőled valamit. Örülj, hogy megoszthatod velük. Nem tudhatod, hogy eddig ők milyen érzéseket nyomtak el a rockzenével. Lehet számukra is "megváltásként" jött a BTS, mint valljuk be, sokaknak közülünk.

Most nem írom le a fél életem (bár már így is rengeteget írtam), de akkor (sőt már sokkal korábban) nekem is szükségem volt erre a hét idiótára, hogy beragyogják a napjaim, hogy akár csak néhány percre, de kiugrasszanak a sötét valóságból. Lehet nekik is szükségük volt erre, ne sajnáld tőlük. A fiúk heten vannak, egyenként annyi szeretettel megáldva, hogy egy normális ember fel sem tudja fogni... mindenkinek kijut belőle. ^^

Egy csöppet késve írok, lehet hogy valóban kiuntak az egészből és már érdemtelen a válaszom... de remélem, ha még mindig annyira "idegesítőek", kicsit elnézőbb leszel velük.

Nagyon örülök, hogy javult a helyzet. ^^

Nem tudtam, hogy lefújjogták őket. Ez így tényleg furcsa... de lehet akkor még nem merték maguknak sem bevallani, hogy igenis tetszik nekik... ><

Kicsit régi kérdés, gondolom már megoldódott a probléma, és a válaszom nem fog segíteni:D Csak le szeretném írni, hogy velem is ilyesmi van.

2013-ban kezdtem Kpop-ot hallgatni, igaz, akkor még nem tudtam, hogy ez Kpop, csak azt tudtam, hogy koreai zene, és, hogy hogy tök jó:D

2014-ben kezdtem el Bts-t hallgatni néha-néha. Ekkor még csak úgy hallgattam, hogy körülöttem kb senki sem tudta, hogy mit hallgatok, nem a Kpopról szólt az életem, nem volt kiposzterezve a falam stb stb. Szóval csak így elvoltam magamban. 2016 tavaszára már kb csak és kizárólag Kpopot hallgattam. Viszont körülöttem még mindig nem tudták túl sokan, csak ilyen netes ismerőseim, meg néhány barátom. Aztán júniusban, nemtudom miért, de elkezdtem áradozni egyik barátnőmnek(aki egyébként második unokatesóm is) a Bts-ről, mutogattam neki egy csomó videót, meg képet róluk. Ő meg csak húzta a száját, hogy "fujj, ezek hogy néznek már ki?" meg ilyesmi. Tudjátok, tipikusan azok a "Miért hallgatsz ilyen sz@rságot?"emberkék szoktak ilyesmit csinálni. Aztán másnapra hirtelen megváltozott a véleménye, és a Bts a leges-legnagyobb kedvence lett, már tele volt a telója Bts-es képekket stb. Én meg így néztem, hogy" ööö oké". Eleinte azt hittem, hogy tök buli lesz, hogy van egy olyan barátom, akivel ugyanolyan zenét hallgatunk, de kb egy hét után már utáltam magamat, amiért beszéltem neki a Kpop-ról. Amikor megtudta, hogy itthon hobbiból koreaiul tanulok, ő is elkezdett koreaiul tanulni, meg ilyenek. Úgy éreztem, mintha el akarná tőlem venni a kedvenceimet.

Most már más a kedvence(még mindig kpop), és már nem is beszélünk túl sokat, viszont még mindig vissza szeretném tekerni az időt, hogy ne is tudjon róla, hogy létezik a Kpop:D Mert ő meg bemutatta h@lye kis barátainak, és a felének ugyanaz a bias-a, mint nekem. Rettentően idegesítő, hogy ha kiposztolok a biasomról egy képet pl instagramra, egy csomó 6.-os,7.-es kiscsajszi kommentelget alá, hogy "szerelmem", "életem" meg "férjem"...

Oké, tudom, hogy ez nagyon gyerekes gondolkodás, de muszáj volt kiírnom ezt magamból:DD