25 > éves fiatalok! Más is járt így mint én? Többi lent.
Próbálok rövid lenni.
Lényegében elég szar a helyzet. Úgy foglalnám össze, hogy 19 évesen befejeztem a középsulit, emelt érettségi. Volt barátnőm, eléggé komolyan gondoltuk aztán megcsalt. Magam alá kerültem emiatt is. De ezzel a szakítással párhuzamosan próbáltam munkát találni aztán semmi nem jött össze. Kb ennek az időnek a 45%-a munkanélküliség volt meg idegtépő munkakeresés. És egyszerűen semmi nem volt. Most sincsen semmi egyébként. Az egészet a pénz miatt csináltam, aztán jó nagy bukta lett belőle és kihagytam az egyetemről 2 évet..
Szóval summázva a dolgokat eléggé leépültem lelkileg meg minden ügyileg. + Némi elég súlyos depresszió :D
Nagyon várom az egyetemet, mert egyrészt vége a szociális pokolnak, de teljesen lepültem külsőleg is szal eléggé félek.
Szopott már ennyire így valaki?
Engem is megcsalt az ex. Igaz én pont fordítva vagyok, egyetemet kezdtem, de az nem jött be és végül munkába álltam, amit viszont imádok. Tudok félretenni, és nem si kell úgy élnem, mint egy kiéheztetett patkány, van időm eljárni szórakozni.
A depresszív időim is elmúltak, és szeretnék végre becsajozni, most már csak arra kell koncentrálnom, hogy megint tudjak bízni a hölgyekben.
Elég nehéz még mindig. :D
Én is egy szar kisfaluban lakom kutya se jár erre. :(
(1.voltam)
De a költözés majd megoldja
Akkor szerintem én "nyertem".
- Áltsuliban kortársaim rendszeresen fizikailag bántalmaztak
- Középsuliban kiközösítettek a másságom (nem szexuális jellegű) miatt, a lányok menekültek tőlem
- Az ezek miatti súlyos idegösszeroppanás miatt kirúgtak a középsuliból
- Nem találtam a helyem, senki nem fogadott el, lelki mélypont, öngyilkossági kísérleteim is voltak abban az időszakban.
- Bekerültem egy másik középsuliba, itt csak annyival volt jobb a helyzet, hogy "jártam" egy lánnyal.
- Annyira ki voltam közösítve, hogy a saját szalagavatómról kizártak, felbéreltek helyettem egy külsőst, nehogy velem kelljen táncolniuk. Azóta is be akarom pótolni, hogy egy szalagavatón egy lánnyal táncolhassak, aki legalább barátilag szeret engem vagy a bátyjaként.
- Munkahelyem kb sose volt, nem tudtam elhelyezkedni, sorra bukom az interjúkat
- Az egyetem alatt apám meghalt és így sose tudtam neki bebizonyítani, hogy megérdemlem a szeretetét és méltó vagyok rá. Azóta is keresek egy apát.
- Két hónapja Aspergerrel diagnosztizáltak, ez egy autizmus, ami megmagyarázta a másságomat. De jobb nem lett
- Teljesen egyedül érzem magam itt, nincs baráti közósség, nem tudom hogy kell barátkozni pedig szeretnék, emellett pánikrohamaim vannak ha kirekesztve érzem magam és magányosnak.
- Barátnőm kb el van tőlem tiltva, legalábbis anyósnak nem tetszik hogy létezem, mert nincs munkám. Pedig mindent megteszek hogy legyen, de se fizikai, se éjszakai se totálhajnali munka nem jó. Azért, mert már vitt el ilyen munkahelyekről mentő próbanapokon.
- Jelenleg lassan 30 leszel és se baráti közösség, se munka, se suli, se pénz. Nem tudom, hogyan tovább.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!