Miért nem keres, ha ráér?

Van egy régi barátnőm, akivel évekkel ezelőtt legjobb barátnők voltunk, folyton együtt lógtunk. Aztán barátja lett, én kerestem, ő soha, nem akart időt tölteni. Szakítottak, újra jóba lettünk, kerestük egymást, mint régen. Azt mondta, amíg barátja volt, azért nem barátkozott velem, mert a párja nem akarta.

Most mással jött össze, írok neki, nem válaszol ("mert nem látja"), pedig folyton a telefonján lóg, másoknak visszaír, hívom, nem jó neki. Megígérte, hogy szól, ha ráér és megbeszéljük a helyzetet, azóta többször is (majdnem minden nap) találkoztunk (egy társaság), de kb rám se néz.

Úgy érzem, csak addig vagyok neki jó barát, amíg nem talál mást, aki menőbb vagy valami.

Félre ne értsétek, ez nem egy szerelmi történet.