Hogyan találjam meg a "közös" hangot?

Szia, én Edit vagyok és már 61 éves!

Igaz elmúltak azok az iskolás évek, de mintha tegnap történt volna! Sajnos bombabiztos ötletet nem tudok adni! De röviden leírom neked az én történetem, ami valahogy azinos a tiéddel!

Nos általánosban, és a magánéletben is , fiú barátaim voltak. A lányok csak a fiúkról, egy másik lányról, a körmükről meg olyanokról beszéltek ami engem nem érdekelt. Sok másikat meghallgattak, de amikor összevesztek, mindent kitálaltak a másiknak! Nekem ez nem kellett! A fiúkban megtaláltam azt, amire vágytam, ők soha nem hagytak cserben! Aztán jött a szakmunkásképző, varrónőnek tanultam. Hirtelen egy olyan osztályban találtam magam, én a pór nép, nem illettem közéjük.Próbáltam én barátkozni, de ők szabad szelleműek voltak, én állandó otthon ülő! Persze könnyű préda voltam, odáig jutott a dolog, nem akartam suliba járni! Ekkor az unokatesóm azt tanácsolta, állj az asztal tetejére és kérdezd meg a zaklatódtól, / Igen az volt, ha hívott a tanár még a lábát is kitette , hogy elessek! / mond mit akarsz tőlem! Majd meglátod mi még a legjobb barátnők leszünk! Te jó ég, én erre nem vagyok képes! Félénk, vissza húzódó, amolyan "rendes" lány voltam. Nos egy nap szünetben megint cseszeget, én hirtelen szembefordultam vele, /nem álltam az asztal tetejére/ és azt mondtam. Mond miért utálsz ennyire, mi a bajod velem! Ő mondott valamit, erre én, tudd meg egy napon én leszek a legjobb barátnőd! Mindenki nevetett, de meg voltak ugyanakkor rökönyödve! Nem hiszed el, pár hét múlva, barátok lettünk, nagyon jó barátok, sőt attól kezdve én voltam az első az osztályba! Hozzám jártak, Edit ez jól áll nekem, Edit mit gondolsz erről! Meghívtam őket hozzánk sült krumplit enni, a nagyapám két zsák krumplit küldött Szegedről! Egy szóval , légy merész, légy bátor, légy önmagad, belülről! De amíg el nem fogadnak olyannak amilyen vagy, változz át farkassá! Ugyanis ez ma is érvényes, legyen az iskola, munkahely, farkassá kell válni a farkasok közt!!! Hidd el nehéz, de meglátod, (persze az ésszerűség határain belül) Elfogadnak, majd utána kiteljesedhetsz! Észreveszik, milyen értékeid vannak, és igen lesz barátnőd is! De azt tudnod, kell, soha ne add ki magad teljesen! Sokat ér egy barátnő, de fájhat is , ha rosszul sül el! Nos remélem nem untattalak, és találsz magadnak segítséget, okulva az én történetemből! Ehhez nagyon sok sikert, kívánok neked! És ha a késöbbiekben, netán tanácsra lenne szükséged, én itt vagyok, kérdezz csak! Szia :)