Elnyom a szeretetével a legjobb barátnőm? A legjobb barátnőmmel 3 éve vagyunk ennyire jóban.

Nagyon sok mindenen átmentünk már együtt. Kezdődött azzal, hogy járni kezdett a legjobb barátommal, akiről kiderült, hogy belém szerelmes. Utána ismét egy fiús helyzet volt, ahol "alul" maradt velem szemben. Akkor is az én (újabb) legjobb barátom kezdte neki csapni a szelet, mindezt azért, mert félt, hogy én visszautasítanám. Végül bevallotta nekem, hogy belém szerelmes. És a legjobb barátnőm akkor is "alul" maradt. Félek, nehogy ez falat emeljen közénk. Viszont olyan szinten ragaszkodik hozzám, hogy az iskolában (osztálytársak vagyunk), nem ülhetek más mellé. Ha valakivel beszélgetek, pár perc után már rám szól, hogy jöjjek vissza hozzá, mert egyedül van. Én is társ-függőnek vallom magam, de ő az én megszállottam. Ha nem vagyok iskolában, senkivel nem hajlandó beszélgetni, csak olvas. Ami viszont furcsa, hogy olyankor velem is rideg es úgy csinál, mintha berágott volna rám, mert beteg vagyok. Nagyon más mind a kettőnk családja. Őt mindenhová autóval viszik, kicsit "túl van szeretve". Naponta 5-6x hívják egymást a szüleivel. Talán, ami zavar és tudom, hogy ez nem normális:nem képes a sikereimnek rendesen örülni, nem reagál rájuk megfelelően. Meggondoltam az autós iskolával kapcsolatban magamat, mire hozzám vágta, hogy idáig nem is akartam vezetni, pedig nagy nehezen szereztem meg rá a pénzt. Tudom, hogy rajtam kívül nincs más barátja, de nem képes kilépni a komfort zónájából, mindenki elől elzárkózik, nem mer semmin változtatni, akkor sem, ha bántja (testi problémák). Hagynom kellene megállni a saját lábán? Valahogy mindig belekavarodik a szerelmi életembe, mindig az én ismertségemből járt valakivel. Én idén szeretnék sok dolgot újrakezdeni, de ő állandóan a múlton rágódik, amikor annyi lehetősége lenne, csak nem nyit felé.18/én 17/barátnőm