Mit tegyek, hogy könnyebben elengedjem ezt az egyoldalú barátságot?
6 éve vagyunk lassan "barátok".
Voltak bizalmi problémáink az elején, elárult, amikor mindenki ellenem volt, ő nem mellettem állt, hanem a többséggel tartott... 1 évig nem is beszéltünk. Aztán újra összekeveredtünk, ment a nagy barátkozás, részemről persze már volt egy fal, tudatosan nem osztottam meg mindent vele, de hiányzott nekem, ragaszkodtam hozzá. Tipikusan az az ember aki sok dolgot félválról vesz, sok dolgot túlkomplikál.
Sok mindenben nem értettünk egyet.
De nem szóltam ha úgy volt, mert tudom hogy sértődékeny...
Kb 1 éve megkérdeztem tőle egy ártatlan kérdést, erre pedig annyira besértődött, hogy nem beszéltünk vagy 4 hónapig... aztán persze én naiv, harcoltam, h maradjon meg a híres barátságunk. Távol élünk egymástól, ritkán találkozunk, de amikor csak lehet, felkeresem... Amúgy átlagba beszéltünk heti 3-4x.
Tudjátok ment mindig a tipius idézetet küld nekem, örök barátság, bla bla bla, amit persze nem vettem komolyan, mert már nem egyszer ütöttem meg a bokámat, örök barátokkal.
Pár hónapja elő állott azzal, h félrelépett már másodikszor, és megmondtam a véleményemet őszintén neki, én férjnél vagyok, nem támogatom a megcsalásos sztoriban. Vannak hasonló elvekkel rendelkező "barátnői" akikkel nagyon jól el van most... Én még próbáltam, hogy 1-2x írtam, h na mi újság, hogy vagy? De nem kölcsönös....
Bosszant az egész, mert rám mindig számíthatott, mindig meghallgattam, tanácsot adtam, segítettem, tartottam benne a lelket, amikor minden hullott szét krülötte...
De nekem ha szükségem lett volna arra, hogy valaki legalabb csak meghallgasson, vagy bármit elmondhassak, nem volt ott.
Nem tudtam elmondani ha örömöm volt, vagy ha valami bántott.
És nem keres, nem komplikálom túl, tudom, hogy nem fontos neki ez az egész.
Én meguntam harcolni ezért a barátságért, és meguntam, hogy kell félni mit mondok, mert mindenen besértődik mint egy ovis...
Hamarosan utazunk haza, nem fogom megkeresni, ha addig ő nem lép valamit...
Fáj nekem ez, pedig nem értem magam, hogy miért.
Arra jutottam, hogy elengedem a dolgot, kizárom az életemből, de nehezen megy.
Hogyan lenne könnyebb?
válasza:Azon a ponton kellett volna ezt a kérdést kiírnod, illetve jobb esetben kérdés nélkül elhagyni őt, amikor a "szorult helyzetben" átállt a többiek oldalára... Ezen a ponton már nincs miről beszélni, tapasztalatból (is) mondom neked. Aki melletted áll, amikor minden szép és jó, viszont az első adandó alkalommal hátat fordít neked, amikor a leginkább kiszolgáltatott vagy / valamilyen problémába ütköztél, az nagy valószínűséggel egész idő alatt csak valamilyen önös érdekből állt melletted. Hogy legyen egy barátja. Egy barát. De mindegy, hogy ki az. Nem Te kellettél neki, hanem Valaki. Ezen érdemes elgondolkozni...
Ilyen helyzetben az vigasztaljon, és az segítsen téged abban, hogy fájdalom nélkül el tudd hagyni, hogy nem érdemel meg téged. Hiszen te mindvégig kitartottál mellette, ő viszont gondolkodás nélkül cserben hagyott, elárult téged. Szeretném, ha sikerülne erőt adnom a leírtakkal! Ne legyen rossz kedved, nem rajtad múlt a dolog...! :)
válasza: válasza:Én a helyedben már nem foglalkoznék vele. Keress más barátot/barátnőt.
Ha netán megkeres vmilyen formában (Telefon/Face) csak tömören válaszolj, és csak azt amit kérdez. Te ne mondj neki semmit magadtól.
Ismerek ilyet, ha nem úgy van, ahogy ő akarja, akkor jön az érzelmi zsarolás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!