Megtörtént már veled, hogy egy baráti társaságból - minden előzmény vagy észrevehető ok nélkül - kirekesztettek, kitaszítottak?

"Egy"? Nálam valahogy eddig minden társaságból ki vagyok rekesztődve minden előzmény vagy észrevehető ok nélkül.

Voltak munkahelyek, ahol azt ígérték, hogy felvesznek, de minden ok nélkül levettek.

Voltak lányok, akikkel próbáltam barátkozni, mondták, hogy mennyire szimpatikus vagyok nekik és hogy nem értik az embereket, hogy miért ellenszenvesek velem. Aztán eltűntek idővel minden ok nélkül, olyanná válva, amit szidtak.

Az osztályok általánosban is és gimiben is olyanok voltak, hogy kirekesztve voltam annak ellenére, hogy sose bántottam senkit.

Az egyetemen és kollégiumon ugyanez a helyzet, csak itt rosszabb, mert itt végig kell néznem meg hallgatnom, hogy mennyire szeretik egymást és elvannak egymással, de engem kihagynak, sose kopognak be hozzám, sose hívnak, hiába voltam ott a programokon, hiába segítettem be aktívan, az autistákat nem szeretik a környezetemben. Viszont ha nem lennék Aspergeres, akkor nem lennék normális, mert akkor lehetséges, hogy sose mondanám el, hogy valójában mi van bennem, mint ahogy a barátok elvárják egymástól. Ha őszinteségek kérnek, azt kell kapjanak, ezt én is elvárom másoktól.

Emellett olyan is előfordult, hogy egy számomra nagyon jó fej internetes haver csak azért gyűlölt meg engem, mert egy kérdésben máshogy gondolkodunk.

Persze...

Egyetemen öten voltunk nagyon jóban,most maradtak ők négyen,meg én egyedül. Együtt jártak programokra,amire nem hívtak,vagy csak az utolsó pillanatban amikor már nem tudtam menni...nagyon szar érzés,mert én sem érzem annyira hibásnak magam.

Nem várom így túlzottan a szeptembert:(