Hogy találtatok barátokat felnőtt korotokban?

Azt hiszem szerencsés vagyok, hiszen két legjobb barátom is van. A párom, és a barátnőm, akivel már 10 éve ismerjük egymást.

Az idei évemben rengeteg "barátságot" leépítettem, letisztult körülöttem minden, és látom már, hogy kivel érdemes körbevennem magam, és kivel nem.

A sok töltelék kapcsolat elhagyása után, viszont borzasztóan magányosnak érzem magam. Nagyon szeretem a páromat, és a barátnőmet is, de nyilván ők se mindig érnek rá csinálni valamit, és valamikor csak úgy egyedül maradok.

Most fogom befejezni az egyetemet, ahol sajnos nem leltem igaz barátokra. A munkahelyemen sem, nem is nagyon beszélget senki egymással.

És mindig az a mondat járja a szülőktől, hogy " az igaz barátságok gimnáziumban köttetnek". Az érdekelne, hogy titeket, hogyan talált meg a felnőttkori barátságotok? Mibel különbözött ezt a többitől?

Nektek is volt már ilyen, hogy letisztítottátok magatok körül az embereket, és újra kellett építeni?

Ezt nem lehet erőltetni, de hogy kezdenek el megtalálni a barátok felnőttkorban?