Miért csinálja ezt a barátom? Szándékosan idegesít vagy irigyel valamiért?

Én nő, ő férfi. Egyetemisták vagyunk. Szakítottunk, mert az utóbbi időben sokszor bunkó és lekezelő volt velem, majdnem sikerült letörnie az önbizalmamat is. Mindig fitogtatta, ő mennyivel okosabb. Hát szerintem meg rohadtul nem. Nagyon sok dolgot én magyaráztam el eddig, mert fogalma nem volt róla. Komolyan olyan volt, mint aki valami buborékban szálldogált volna évekig emberi kapcsolatok nélkül...

Szakítottam vele, mert rohadtul meguntam a buta viselkedését. Amikor visszamentem a lakásba a cuccaimért, akkor látszott rajta, hogy milyen rosszul esett neki a szakítás (vagy megjátszotta, kit érdekel, nem lényeges), könnybe lábadtak a szemei és barátkozni akart velem. A napokban fogom meglátogatni, de megmondom őszintén, nekem rossz érzéseim vannak a találkozással kapcsolatban. Eléggé labilis személyiség és hisztis, de a barátságunk alatt ezt nem mutatta. Valahogy mintha barátként értékesebbé váltam volna a szemében, úgy viselkedik. De mindegy.

A lényeg az, hogy múltkor beszélgettünk a külfölddel kapcsolatos terveinkről. Először ő mondta el a 2 célországot, ahova menne és az esetleges munkahelyeket, ahol szívesen elhelyezkedne egy munkakörben. Egyébként nagyon régóta fújta ezeket, majd elmondtam én is az enyémet múltkor.

Miután elmondtam neki a terveimet, hirtelen neki is az "én célországom" bekerült a tervei közé egy 3. opcióként. Hirtelen az én kinézett munkahelyem és munkaköröm is bekerült az ő tervei közé. Én megkérdeztem tőle, hogy most Te velem versengsz? Mondta, hogy ő nem, csak jó ötleteim vannak.

Azóta inkább nem akarok neki mesélni semmiről, mert biztos vagyok abban, hogy ő is részt akar magának belőle és leutánoz a legegyszerűbb dolgokban is. Múltkor vettem egy gyors harapnivalót, amit látott nálam. Elkezdte fikázni, hogy milyen gagyi meg olcsó lehetett. Hát legközelebb nem azt vette meg ő is?

Tudom, hogy dedós viselkedés ez, amibe nem érdemes belemenni, éppen ezért azóta inkább nem adok neki támadási felületet és nem mesélek neki semmi olyan dolgot az életemből, amibe bekavarhatna még idő előtt. Inkább már megtörtént dolgokat mondok neki, amiken már nem lehet változtatni, abba maximum csak beleokoskodik valamit és le van tudva.

Érdekel a motivácója, hogy miért jó neki ez a majmolás és az ötleteim ellopása, de persze én lennék a paranoiás, ha ilyennel megvádolnám őt.

Ezzel nekem ártani akar vagy simán ennyire önző?