Aki nem keres görcsösen társat, arra hamarabb rátalál egy kapcsolat? Ez mennyire igaz?

"Aki magányos, az görcsös, pont." - Igen, de ez nem függ attól, hogy párkapcsolatban élsz-e vagy nem. Tehát például ha egyedülállóként is tudsz teljes életet élni és nem a társtalálás az egyedüli célod, vagy életed fő célja, akkor nem leszel görcsös társkereső.

Szóval én úgy vagyok vele, hogy jól elvagyok egyedülállóként is, dolgozom, eltartom magam, elszórakozok a kutyámmal, madaraimmal, túrázok (ha van rá lehetőségem), kocogok, olvasok, játszok... stb. Nem kell társ bármi áron, ha találok egy hozzám passzoló társat, akivel kölcsönösen jó együtt lenni, örülök neki, de attól, hogy nincs éppen senki ilyen, nem vagyok kétségbe esve, nem vagyok boldogtalan.

"Nekem ne magyarázza senki ezt a légy teljes ember egyedül-t mert X év egyedüllét után nagyon nem hiányzik az ilyen bölcsesség."

Több, mint 10 éve vagyok egyedül, és teljes ember vagyok így is, nekem nem kellenek olyanok, akik csak addig teszik a szépet, míg bejutnak a fehérneműmbe, vagy akiknek pótmama kell, mert egyedül még egy vajas kenyér megkenése is nehezükre esik.

Csak be akarod magyarázni, mert nem hiszed el, hogy így is lehet valaki kiegyensúlyozott. :-D

Semmi bajom a férfiakkal, de nem hagyom magam kihasználni, és az ilyeneket már az elején elhajtom. :-)