Nem értem én ezt. Mindenki rémálomnak tartja azt az életet, amit én élek. De nekem ez elég, és jól érzem magam. Most mindenki maximalista, vagy én vagyok ennyire sivár?

Szeretek itthon lenni, netezni és pc játékokkal játszani. Meg közben alkoholt inni. Finom ételeket enni, miközben nézek valami érdekes filmet. Igaz, depressziós vagyok, de jobb napjaim csinálok házimunkát is, sokat. Aztán mondjuk egy jó ideig megint nem. Kimozdulni egyáltalán nem szeretek, sőt egyre jobban utálok. Régebben mondjuk sokkal több dologgal lekötöttem magam a 4 fal közt, de nekem a fent leírtak is pontosan elégnek bizonyulnak egy boldog élethez. Engem az tesz boldoggá, ha nem kell innen kitennem a lábam.

Egyébként huszonéves nő vagyok.

#6 Van pasim, ő totál ellentétem, rángatna mindenhova, de már a gondolattól is görcsbe rándul a gyomrom...

#7 Jelenleg nincs munkám, de amikor volt, akkor is olyan keveset kerestem, hogy szüleim tartottak el még úgy is (közmunka). Hónapok óta azon vergődöm visszamenjek-e dolgozni, de ettől is görcsbe rándul a gyomrom. Pedig dolgoztam gyárban is, igaz 2 hónapig bírtam...

#8 Már akkor is depressziós voltam, mikor "aktív" voltam, max. nem vettem észre. Ezt tudom. Ilyen sz*rságok vidítottak fel csupán, míg jártam suliba, hogy úgy öltözhettem fel, ahogy akarok, elégedett voltam a külsőmmel, már ez feldobta a napom, bár már akkor is ittam... de tök jól éreztem magam, bár gondolom ez nem normális...

De most örülök is, hogy nem kell a külsőmmel szenvednem, nem kell mennem sehova, bár míg dolgoztam, egy időben volt, hogy dolgozni is topisan mentem sajnos...

Na de amúgy tényleg egyhangú, vagy nem tudom, de én a pörgős életmódot nem tudnám elviselni. Sokszor olvastam már neten, hogy aki pörög, mit csinál egész nap. Hát én szerintem még aznap kikészülnék... nem vagyok egy pörgős alkat. Pedig nem vagyok kövér sem, hogy esetleg amiatt lenne. Én a lassú életet szeretem.