Miért fogják egyesek a gyerekkorukra, a szüleikre, a génjeikre és lényegében bármire, hogy nem vitték az életben semmire és még azt sem voltak képesek megcsinálni, ami egyáltalán nem függvénye ezeknek a dolgoknak?

Egy skizofrén alkoholista anyámat verő apával nőttem fel,majd 7 éves koromban elváltak. 10éves voltam,amikor öngyilkos lett a rákos nője halála miatt. A nője gyerekeivel jobban foglalkozott,mint velem abban a 10 évben.

Most letettem az érettségit,grafikus OKJ vizsgát és most 5éves grafikus mesterképzésen járok egyetemre.Családi vállalkozásban van boltunk és megterveztem a bolt külsejét,tábláit,meg most suli mellett besegítek termékcímkéket készíteni..stb Miután elvégeztem a képzést,megcsinálom a rajz tanár képzést aztán valahol elhelyezkedek. Tervezek ezután összeköltözni párommal Budapesten.

Igen,a gyerekkori traumák ellenére ezt megcsináltam,de emellett bipoláris zavarom van. Van amikor nagyon nem érdekel hogyan teljesítek egyrészt,mert sokat várok el magamtól és besokallok,másrészt olyan szélsőséges szorongást és szomorúságot érzek (a betegség miatt),hogy egyszerűen nem megy ÉS EZ A GÉNEK MIATT VAN.

20/L