Miért elítélendő ha egy nő nem szeretne gyereket és családon se gondolkozik?

11! Ezt én is észrevettem. Azelőtt baromi jókat tudtunk dumálni és nevetni bármin, de már csak egész nap azt hallgatom amikor találkoztunk, hogy fáradt, mert a gyerek nem alszik, most jön a foga, most fáj a hasa, most nem eszik, már vizet iszik, kifolyt a pelenkából valami, nem folyt ki.

Igazából az egész élete egy bazi nagy panaszkodás meg hogy mennyire fárasztó ez az egész és mennyire tele a töke. Aztán a végén hozzáteszi, hogy "de azért megérte". Én meg csak nézek, hogy akkor mi az anyádééér' panaszkodsz folyamatosan???

#12-es: ezen felröhögtem :D

Hát, nem tudom... tényleg megértem, ha valaki fáradt, azt is, ha kikészíti az állandó készenlét, de egyesek agya teljesen átkattan.

Rengeteg olyan nőt ismerek, akinél az anyaság teljesen normális keretek között mozog: a gyerek a minden, egyértelmű, de mellette nem hanyagolja el a párját, ugyanolyan jó társaság, mint szülés előtt volt, és megvan a saját akarata.

Nem hiszem, hogy az a jobb szülő, aki nem lát tovább az etetőszéknél. Egyébként, pont ez az utóbbi típus az, aki szörnyen tapintatlan mások irányában, és úgy el van varázsolva, hogy élőtől-holttól kérdezgeti, hogy mikor akar már gyereket...függetlenül attól, hogy akar-e / tud-e szülni az illető.

Én is megértő vagyok egy bizonyos szintig, még fel is ajánlottam neki akkor, hogy szóljon ha kellek, segítek amiben tudok.

Ráadásul szerintem ő egy kicsit meg is kattant, mert rájött, hogy élni kellett volna még, ennek ellenére már azt mondogatja, hogy mikor lesz megint "pocakos".

Az a baj, hogy nem veszik észre sokan, de ez a felfogás baromira tönkreteszi az emberi kapcsolatokat, mert távolodnak el a barátok, a rokonok, plusz egy idő után a férjek is.

Ő is tipikusan az az ember aki elvárja, hogy mindenki körülötte pattogjon, mert letett màr valamit az asztalra.

Múltkor a 85 éves nagypapámnak is mondta, hogy már ő is teljes értékű családtag, mert szült neki egy dédunokát. Akkor is mondtam neki, hogy azt hittem maguknak szülte a gyereket mert akarták, nem másoknak.

Rengeteg ilyesmi megnyilvánulása volt, ami miatt nagyon megromlott az addigi jó kapcsolatunk.

#8-as vagyok: én hetero vagyok, de én sem vágom, hogy miért kellene ezt a dolgot mindenkire ráerőltetni.

Azt gondolom, hogy az olyan fejekben bizony masszív mélysötétség uralkodik, akik szerint csak két ellentétes nemű ember és csakis házasságban lehet boldog, csakis legalább négy gyerekkel a nyakán...

Az, hogy milyen nemű emberrel szeretnél együtt lenni, hogy akarsz-e szülővé válni, vagy hogy szeretnél-e egyáltalán bármilyen kapcsolatban élni, az egyedül rád tartozik, és senki másra.

Jól teszed, ha ilyenekkel nem foglalkozol. Ha meghajolsz előttük, legközelebb úgyis belekötnek majd másba...