Mit tegyek az ellen, ha édesapám nője kitúr (t) a helyemről?

"Addig tegye ki a szűrét ennek,menjen haza és ne legyen olyan nagy arca,béküljön ki az anyukájával."

Elment az eszed? Három felnőtt embernek akarsz dirigálni, a te feladatod és jogod megmondani, sőt követelni, hogy a körülötted élők úgy táncoljanak, ahogy te fütyülsz?

Eddig elkényeztetett kamasznak néztelek, de rájöttem, hogy még elemista sem vagy...

"úgyis lenne más,ha ő nem lenne. Na igen,csak az

1. remélhetőleg normális lenne

2. nem lenne odaköltöztetve,vagy talán lenne rám annyira tekintettel,hogy amíg ott vagyok,hazafárad"

Nos, te nem vagy normális, sajnos. Még sok bajod lesz az életben. Tudomásul kell venned, hogy közel sem te vagy a világ közepe, és egyre kevésbé leszel az. Nem körülötted forog a többi ember élete, közel sem a te kicsinyes szempontjaid fontosak mindenkinek.

Valószínűleg eljön az idő, amikor apád megházasodik, és neked el kell viselned, hogy ez az ő dolga, és ha még gyereket is akarnak, akkor abba sem szólhatsz bele, noha ilyen hozzáállással úgyis kiesel a pikszisből.

Apád szerelmi életét ilyen fokon befolyásolni beteges. Szórakozz valami mással, hagyd élni az embereket, ahogy ők látják jónak, ne járasd le magadat azzal, hogy nem tudnád elviselni azt, hogy apád férfi is, nem csak édesapa!

Méghogy "kergesse haza" miattad...

Ez viccnek is rossz lenne, ha nem kellene inkább sírni az ilyen beállítottságú emberkék butaságán és értelmetlenségén.

Elvileg Nagykorú vagy, próbáld meg a saját életedet élni, és nem prokurációs alapon furakodni a mások dolgaiba, amihez - ezt már írtam -, semmi közöd! Úgy látszik, sok időd van, viszont barátod vagy pláne szerelmesed egy szál se... Nem is csodálom, ami azt illeti!

Jól van, kérdező, biztos igazad van.

De az is biztos, hogy ha a hülyeség növesztene, te ülve nyalhatád a holdat...

Gonosz és irigy kislány vagy. Bízd rá apádra milyen nőt szeret, majd ő eldönti, nagyfiú már.

Lehet nem kedveled a nőt, de ettől még ha zsigerből utálod és tipikus femináci féltékenységet nyomatsz, akkor hamarosan mégjobban megfog romlani apáddal a viszony. Olyan dolgokat írtál le, amiről szegény asszony nem tehet ("Boszorkány külső")

Tudom, hogy nem könnyű mostohaszülőkkel, de nem válogathatod meg. Ez van. Mond meg apádnak, hogy szeretnél vele kettesben is lenni többet. Ha szeret, akkor nem lesz akadálya... amúgy meg kezdj önálló életben gondolkozni. Egyetem, munka, saját lakás stb..

"Úgy látszik,senkinek nem volt ilyen bizalmas kapcsolata és -bár lehet nektek nem látszik- érzékeny lelke "

Szerencsére nem. Az a viszony amit Te szeretnél apáddal ápolni már igencsak túlmutat egy bizonyos határon.

Ez beteges, keress fel egy pszichológust. Nem bántani akarlak, de tényleg nem normális a hozzáállásod.

Az a "szerelem" amit apád iránt érzel, kb 5 évesekre jellemző rajongás. Ennél kicsit idősebb vagy. Ha nem megy a leválás apuciról, akkor szakemberre van szükséged.

"Rákjegy", "következő élet", ezt a kérdést az ezotéria kategóriában kellett volna feltenned, de ott is kiröhögtek volna.

"Érdemes feltenni egy kérdést. Megbizonyosodik,hogy mennyi megkeseredett idióta van"

Ki itt a megkeseredett? Ki itt az idióta? Más szemében a szálkát, ismered? Ha valaki megkeseredett és idióta, az csak te lehetsz itt, már a kérdésedből is süt mindkettő.

1,25 nap miatt kellene az apádnak tönkretennie az életét? Nem vagy te normális. Minden kommentedből az önkritika teljes hiánya, az "én" túlkompenzálása és valami iszonyú éretlenség és értetlenség kiabál.

Szegényke...

Menj orvoshoz az "érzékeny" lelkeddel, ha a másokéra képtelen vagy tekintettel lenni!