A gyerek az élet értelme?

"Csak úgy, altalanossagban"

Ezért kérdeztem. :) Próbáld meg ne mások szemüvegén keresztül látni önmagadat. No meg ahány ház, annyi szokás, elég ehhez csak a fenti válaszokat is elolvasni. Lényegtelen, ki mit gondol. Persze az, hogy nem csak a saját fejed után mész, számít az általad nagyra becsült emberek véleménye, tanácsa egy más dolog. De szerintem nem érdemes a szomszédok, szűkebb és tágabb társadalom, elvárások és torz értékítéletek béklyójában élni.

Nagyon szomorú és szánalmas, ha valaki így érez. Ráadásul borzasztóan káros a gyerekekre nézve ez a hozzáállás. Ilyen gondolkodással egészséges lelkületű emberré nevelni a gyerekedet nemigen fogod.

Az élet értelme maga az élet. Több területén is otthon érezhetjük, megtalálhatjuk magunkat. Szép "hivatás" felnevelni a gyerekeket, de hiba, ha csak rajtuk keresztül tudjuk önmagunkat megvalósítani.

Inkabb úgy látom, hogy az a jó, ha mindennap van "miért" felkelni.

Hogy egy jó buliért, vagy egy kihívásért, vagy gyerekért, az már igazából részletkérdés.

Azt, hogy mi az élet értelme - vagy mivégre létezünk, ha úgy tetszik -, a legnagyobb koponyáknak sem sikerült még megfejteni:-) Ha az élet öncélú, akkor valóban az utódhagyás, a lét folyamatosságának biztosítása az egyedek életének értelme.

Ha arról beszélünk, mit jelent teljes életet élni, az egyénenként változó. Van, akinek szükséges hozzá a gyerek sok egyéb más mellett, van, akinek nem, mert a hivatása, a barátok, a hobbik stb. teljesen kitöltik az életét. Szerintem az nagy baj, ha valaki úgy érzi, csak és kizárólag a gyerek ad értelmet az életének, és iszonyú érzelmi teher ez a gyereknek is.

Nekem fontosak a gyerekeim, nem is önmagában az, hogy világra hoztam őket, hanem az érzelmi kapcsolatunk, a nevelésük, az, hogy értékes és boldog emberek váljanak belőlük. Mindig érdekelt a pszichológia, a gyereknevelés kapcsán pedig ezt nagyon jól lehet használni, és rengeteget tanulni is:-) Viszont mellettük még sok minden van, ami kell ahhoz, hogy teljesnek érezzem az életemet: a munkám, a hobbijaim, néha egy kis tanulás, új dolgok megismerése. amikor kirepülnek, akkor sem zuhanok magamba, több időm lesz az egyéb dolgaimra.

Én ki merem jelenteni hogy az Én életem értelme a gyerekem.

Mondom ezt úgy hogy sajnos megtapasztaltam az élet legkegyetlenebb, legnagyobb fájdalmát... meghalt a gyermekem, tehetetlenül néztem végig a haldoklását, eltemettem...

Akkor vele együtt haltam. Összeomlott körülöttem minden és én is összeomlottam. Semmi értelmét nem láttam az életemnek, vegetáltam.

Aztán pár év múlva terhes lettem.

Általa visszakaptam az életem, újra szépnek tudom látni az életet. 1000-szer jobban megbecsülöm az együtt töltött időt.

Nem. A gyermek nevelés lehet szép és nemes, és az teljes élet része. Meg persze, ha van az embernek a gyerek, akkor elég elől van sok mindenben a fontossági listán, sok helyen az első.

A oláh cigányoknál a sok gyerek ad értéket a nőnek, vagy kamasz lánynak is már, a gyermektelenség köztük értéktelené teszi a nőt - hiába, mos, főzz, takarít akár -, nem is ember egy más oláh cigány szemében, egy 19+ éves oláh cigány lány vagy nő.