Mi volt a legnagyobb csalódásotok?

Mikor a csapatban ahol sportoltam semmibe néztek majd a következő csapatomnál ugyan ez volt.

Mikor a volt barátnőm úgy dobott hogy közben mindenki rajtam röhögött.

Amikor a barátnőm összetörte a frissen felújított, műszakiztatott autómat amire annyit költöttem hogy az árából simán vehettem volna egy 13-15 éves autót amire alig kellett volna költenem. Jó a balesetbe nem azért haragszom rá mert az autót összetörte, és szerencsére neki sem lett baja, de itt a legnagyobb dühöm az volt hogy ittasan ült volán mögé mikor jött haza barátnőjétől, és nem adott elsőbbséget sem a másik autósnak még nem is lassított szinte.

Akkor utána a másik nagy csalódás az volt amikor fél évvel később összekapartam 400 ezer forintot hogy tudjak venni egy olyan autót amivel 2-3 évig kihúzom mire rendbe rakatom az összetörtet, kiderült hogy azt a pénzt lenyúlta tőlem és abból ment el 2 hétre a barátnőivel nyaralni a tudtom nélkül, már a rendőrséggel is kerestettem őt mert szó nélkül lépett le.

Akkor ugye meg is csalt közben, és mondta hogy ő 22 évesen még élni akar és szerinte ebbe nincs semmi ha bulizik egy jót, a megcsalás meg csak úgy megtörtént, sőt teherbe is ejtette az az idegen amit utólag tudtam meg.

Az albérletünket rögtön felmondtam amint szakítottunk és visszaköltöztem szüleimhez. 3 év után kezdtem anyagilag is talpra állni és már új kapcsolatom van amibe nem csalódtam még és nem is szeretnék, de közben a saját testvérem elherdálta a közösen örökölt házunkat amit nagyszüleinktől örököltünk. Úgy beszéltük meg hogy eladjuk és a pénzt megfelezzük, az eladás meg is történt de jól átvert mert közel 2 millióval kevesebbért adta el papíron így kevesebbet is kaptam de mint kiderült jóval többért tudta eladni és a különbözetet szépen le is nyúlta tőlem, és ezért a szüleink is haragudnak ő rá mert a pénzt szintén elherdálta olyan házra amibe sok munkájuk van, plusz olyan helyen van ahol munkalehetőség nuku a városba való bejárás sem egyszerű, főleg télen havas időben.

A legutóbbi csalódásom ami igaz nem nagy az 3 hónapja történt amikor a munkahelyemen másik munkakörbe helyeztek át, teljesen új üzembe, mondván hogy 200 Ft os órabér emelést kapok ez így rendben is van, de a munkaidőmet is megemelték 8 óra 30 percre és sokszor ha le is dolgozom még plusz 1-2 órát is bent tartanak csak mert valahol van ellenőrzés és bent kell tartózkodni ez idő alatt a gyárba és ezt heti 2 alkalommal mindig eljátsszák és nem veszik figyelembe hogy nekem dolgom is lenne munka után főleg hogy buktam a bónuszaimat is mert 3 műszakba jól kerestem így 1 műszakba elég gáz a 200 órabér emelés pedig pont annyi mint 3 szakban és ingyen túlórázom a napom elmegy és sokkal jobban csesztetnek mint ha simán kezelő lennék.

Én óriásit csalódtam a volt szerelmemben. Két és fél éve jártunk már, ő idővel kiment külföldre továbbtanulni, úgy beszéltük meg a végén hogy én is megyek majd utána. Pont a limitánál szakadt el a cérna nálam, mikor már 2 hónap lett volna hátra az összeköltözésig. De nem birtam már, szörnyen megváltozott, ezt szüleim is észrevették és nem csak. Már nem az a fiú volt akibe beleszerettem az elején és akit megismertem. Fájt az egész dolog, a mai napig fáj a szakitásunk, és már egy éve történt a dolog, de még mindig borzasztó nélküle, holott tudom, hiába jönnénk össze ismét, nem működne már semmi.

Néha szoktunk chatelgetni még, de olyankor is mintha már egy vadidegennel beszélnék...

:(