Hogy szedjem össze magam?

és vad idegenektől vársz megoldást? szakot váltasz, legyen önbizalmad. légy aki akarsz. :)

29f tanácsa

Mondjuk úgy, hogy odaállsz anyuék elé, és megmondod, hogy figyi, én minden tőlem telhetőt megtettem, de láthatóan ez nem nekem való terület, mert így is megbuktam. Nem vagyok hajlandó tovább fölöslegesen időt és energiát fecsérelni olyanba, amivel az életben nem fogok tudni boldogulni, mert most sem megy.

Menj át másik szakra. Én középiskola választásnál hallgattam a szüleim jótanácsára, 1 év múlva már másik osztályban voltam, mert ég és föld volt a kettő. Azóta megtanultam, hogy a saját belátásom szerint döntsek, persze meghallgatom mások vélmenyét és tapasztalatát,

de ez olyan, hogy pl hiába keresett a szoftverfejlesztő, én is szívesen csinálnám, de tudom, hogy már az első félévben kibuktam volna, mert nem menne. :D

Ez ilyen, önálló ember vagy, kezd el magad kitapasztalni és figyelni, miben vagy jó, mi megy, és te döntsd el, ne más.

"Nem tudom, hogy kéne megerősödnöm, tapasztalatlan vagyok..."

Csak kezd el, és menni fog minden. Egy lépés a többi után. Nemrég még boltba sem mertél lemenni. Most meg már megy az is.

A bankba meg bemész a személyiddel és nyitsz egy folyószámlát és lesz bankkártyád is. Kb percek alatt megvan. :) Csináld azt, amit szeretsz és könnyebben megy. Nem a te szégyened, hogy valami, ami csak kényszer, nem megy. Majd fel fogják dolgozni a szüleid is, nyugi. :)

"Nem ajánlatos olyan tevékenységekbe elmerülni, amikhez nincs képességed. Azzal magadat erőszakolod meg."

Ez teljesen igaz.

Én is elkövettem azt a hibát, hogy nem hagytam ott az egyetemet már az elején, és úgy voltam hogy "akkor is megcsinálom". Beleöltem 8 évet, aztán úgy voltam hogy otthagyom, mert előttem az élet és kezdeni kellene vele valamit.

Jelenleg olyan munkát csinálok, ahol nagy hasznát veszem a megszerzett tudásnak, szeretem is csinálni, élvezem a napok többségét, teljesen más érzés így élni. Egyetemen folyamatosan depressziós, stresszes voltam, nem elég hogy nem ment, de mellette se pénzem, se semmim nem volt, igazi élősködőnek éreztem magam.