Van itt olyan, aki bipoláris II, s mesélne nekem róla?

Nem egyszerű vele az élet, az biztos. Nálam nem mondták ki konkrétan hányas típusú vagyok, de én azért nem érzem magam annyira súlyos esetnek, nem a teljes mánia és a mély depresszió között mozog a hangulatom. Pszichiáter depresszióval, erős szorongással, kényszerrel kezdett kezelni, ezekre antidepresszánst szedtem, illetve szedek most is. A gyógyszer pár hónap után erősen visszahúzta a depit, és ekkor kezdett el kialakulni a hipománia. Régebben is csúnya hangulatingadozásaim tudtak lenni, de én valószínűnek tartom, hogy az antidepi mégjobban kihozta a felhangoltságot. Ilyenkor nem bírsz magaddal, én azt akarom mindig, hogy mindenki rám figyeljen, velem foglalkozzon. Harsány vagy, hangosan visítva nevetsz, a rossz hírek se tudják letörni a kedved, semmit nem veszel komolyan. Igazából olyan, mintha belülről nyomna valami, állandó energiád van amitől nem tudsz szabadulni. Legalább is nálam így néz ki. Sokszor megkapom ilyenkor, hogy miért nem bírok magammal, nyugodjak már le kicsit, ne pörögjek, de ezzel nem lehet mit kezdeni. Gyógyszert nem akarok rá szedni, így is elég megterhelő az antidepi, és egy hangulatstabilizáló ennél sokkal erősebb lenne. Inkább próbálok ezzel együttélni, a depis epizódok szerencsére már nem olyan súlyosak, de azért olyankor az alváson meg az önsajnálaton kívül nem sok mindenhez van kedvem. Kevert fázist nem nagyon szoktam tudni elkülöníteni, olyankor csak kb nagyon feszült vagyok, agresszív, egy perc alatt robbanok, de ez hipománia alatt is előfordul, szóval nem lehet mindig megmondani, hogy épp melyik epizódban vagy. Tünetmentes időszakot pont emiatt nem is tudok teljesen határozottan megnevezni, igazából nem ezzel szoktam foglalkozni naponta, hogy nézegetem magam, hogy épp melyik fázisban járhatok, és egy bipol ||-nél nem egyszerű megmondani.

Remélem tudtam segíteni.